Költségvetési korrekció szükséges

A korábbi kutatások e témáról általában a hosszú távú előrejelzésre összpontosítottak, az üzletembereknek és gazdaságpolitikusoknak azonban az általános kereteket átmeneti sokkok idején kell módosítaniuk, hogy orvosolják a káros hatásokat. A tanulmány szerzői ezért azt a fő célt tűzték maguk elé, hogy hét országban (a nagyok közül hiányzik Chile) megmérjék, mekkora változtatásra van szükség a fizetési mérleg elsődleges (adósságszolgálatot mellőző) egyenlegén a közületi szektor hitelképességének fenntartása céljából. A szükséges többletet egy konjunktúraciklusra, különböző kamatlábakat és növekedési ütemeket feltételezve számították ki. Ezután az így kapott adatokból képzett fenntarthatósági mutatókat összehasonlították a nemzetközi hitelpiacok kamatlábainak különbségében a feltételezett csőd valószínűségének tulajdonított kockázati prémiummal.
A hivatalos adatokat a számításhoz összehasonlítható alakra módosították, majd megkülönböztették a tartós és az átmeneti összetevőket, s így figyelembe tudták venni a kamatok és a növekedési ütem változását a 2004-ig tartó alkalmazkodási szakasz alatt. Ezzel és egyes gazdaságpolitikai vagy konjunkturális események feltételezésével vizsgálhatóvá vált, hogy a változó feltételek iránt mennyire érzékenyek a mutatók.
Ami az egyes országokat illeti, azt találták, hogy Argentína növekedésének újraindulása egyedül nem elég a hitelképesség fenntartásához. A kiadásoknak kormány által elhatározott ötéves befagyasztása azonban megvalósíthatja a modellből következtetett, 2,9 százalékos strukturális elsődleges többletet.
Brazília 2000-ben tanúsított költségvetési politikája összhangban van a hitelképesség követelményével, de fenyeget a nemtörődömség veszélye, és bizonytalan a 2002-ben esedékes választás utáni költségvetési politika. A szerzők szerint tartósan szükség van 2,7 százalékos többletre a GDP-hez képest, ez kevesebb a 2000-re várt 3,15 százaléknál, de a régi adósságok törlesztésének vagy a privatizáció bevételének kedvezőtlen alakulására számítva 3,1 százalékos többletet is el lehet várni a strukturális elsődleges mérlegben.
Ecuador törvényes fizetési eszközként bevezette a dollárt, csődbe ment, majd átütemezték külföldi adósságát. Ezután 2000-ben 1 százalékos költségvetési hiánnyal zárt, az IMF által a GDP 2,7 százalékára kitűzött cél helyett. A modell 4,5 százalékos kívánatos szintet mutatott ki, beleértve a 2000-ben végrehajtott 2 százalékos korrekciót.
Kolumbia visszatalálása a fenntartható hitelképesség ösvényére a döntő politikai reformok -- az alkotmányban előírt regionális jövedelemátutalások csökkentése, a nyugdíjrendszer racionális átalakítása, az elsődleges kiadások növekedésének megállítása -- bevezetésétől függ. Az ország előrehaladt a hitelképesség felé, de az adósság stabilizálásához a GDP 1,9 százalékának megfelelő elsődleges többlet kell. Ebben nem szerepel a nyugdíjreform, azzal együtt 2,5 százalék szükséges. A szerzők nem említik, hogy az országban polgárháború dúl.
Mexikó figyelemre méltó sikereket ért el 2000-ben, főleg az amerikai gazdaság hatására. Ennek ellenére 0,5 százalékos korrekcióra van szükség, hogy elérje az 1,7 százalékos tartós többletet.
Peru számára nehéz volt a 2000. év. A 3 százalékos költségvetési hiány 1992 óta a legnagyobb volt. Szerencse, hogy az államadósság többsége Brady-kötvényben van. Tavaly csökkent az adóbevétel, ha a recesszió véget ér, a tartós költségvetési hiány 0,7 százalékra becsülhető. A modell szerint 1,5 százalékos többletre volna szükség. A politikai helyzet bizonytalansága miatt a szerzők csak remélhetik, hogy az elnökválasztás utáni kormány követi az átmeneti által tett ígéretet: költségvetési stabilitást teremt.
Venezuelában a rendkívül magas olajár tett lehetővé 3,9 százalékos elsődleges többletet, enélkül a modell 2,9 százalékos hiányt mutat. A stabilitáshoz a kormánynak 1,8 százalékos többletre kellene törekednie. Ez 2000-hez képest 4,7 százalékos korrekciót jelent. Az olajár várható csökkenése (20--25 dollár közé) miatt az országnak konzervatív költségvetési politikára volna szüksége. A nyilatkozatok nem ezt ígérik. Ennek ellenére nen fenyeget azonnali válság.
A szerzők szerint a szükséges korrekcióval arányos a kormányok készsége annak végrehajtására. Ebből kiindulva hitelképességi mutatót dolgoztak ki. Ez a grafikon szerint összhangban van a fizetésképtelenség veszélyén alapuló hitelkockázat árával, amely a kamatkülönbségben érhető tetten.