Biztos vagyok abban, hogy a csatlakozási tárgyalások intézményi fejezeténél jó szándékkal orvosolni lehet azt az anomáliát, amelyet a Magyarország számára előirányzott, kettővel kevesebb európai parlamenti képviselői hely okoz -- mondta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök az ülésen kifejtette: Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a parlamenti pártok, a politikai erők és a lakosság támogatásával 2002 végére készen álljon az EU-csatlakozásra.
A társulási bizottság által elfogadott ajánlás szintén leszögezi, hogy Magyarországnak EU-csatlakozása után meg kell kapnia a 22 képviselői helyet az Európai Parlamentben, mert ez tükrözi lakosságarányát -- tudósít az MTI.
Claude Desama az ülésen kitért arra, hogy az uniónak még komoly teendői vannak az intézményi reformok terén, és a jelenlegi költségvetési keretek sem elégségesek több új tag felvételéhez. Kitért arra, hogy Lengyelország a mezőgazdaság és a strukturális alapok tekintetében is nagy volumenű problémát jelenthet a jelenlegi uniós büdzséből kiindulva. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a kergemarhakór következtében az EU már most vészesen feszegeti agrárbüdzséjét.
Magyarország nem tud újabb előfeltételeket elfogadni a csatlakozáshoz -- fogalmazott Szájer József, a bizottság magyar társelnöke, arra utalva, hogy a változtatások nem érinthetik a bővítés ügyét.
A kétnapos vegyes bizottsági ülésen szó esett a munkaerő szabad áramlásának kérdéséről, amellyel kapcsolatban Gerhard Schröder német kancellár nemrég azt javasolta, hogy az EU vezessen be hétéves átmeneti szabályozást az újonnan csatlakozó országok állampolgárai számára. Szájer József hangsúlyozta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy EU-ba belépését követően mind a négy szabadságjogot gyakorolhassa, így a munkaerő szabad áramlásáét is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.