Biztos vagyok abban, hogy a csatlakozási tárgyalások intézményi fejezeténél jó szándékkal orvosolni lehet azt az anomáliát, amelyet a Magyarország számára előirányzott, kettővel kevesebb európai parlamenti képviselői hely okoz -- mondta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök az ülésen kifejtette: Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a parlamenti pártok, a politikai erők és a lakosság támogatásával 2002 végére készen álljon az EU-csatlakozásra.
A társulási bizottság által elfogadott ajánlás szintén leszögezi, hogy Magyarországnak EU-csatlakozása után meg kell kapnia a 22 képviselői helyet az Európai Parlamentben, mert ez tükrözi lakosságarányát -- tudósít az MTI.
Claude Desama az ülésen kitért arra, hogy az uniónak még komoly teendői vannak az intézményi reformok terén, és a jelenlegi költségvetési keretek sem elégségesek több új tag felvételéhez. Kitért arra, hogy Lengyelország a mezőgazdaság és a strukturális alapok tekintetében is nagy volumenű problémát jelenthet a jelenlegi uniós büdzséből kiindulva. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a kergemarhakór következtében az EU már most vészesen feszegeti agrárbüdzséjét.
Magyarország nem tud újabb előfeltételeket elfogadni a csatlakozáshoz -- fogalmazott Szájer József, a bizottság magyar társelnöke, arra utalva, hogy a változtatások nem érinthetik a bővítés ügyét.
A kétnapos vegyes bizottsági ülésen szó esett a munkaerő szabad áramlásának kérdéséről, amellyel kapcsolatban Gerhard Schröder német kancellár nemrég azt javasolta, hogy az EU vezessen be hétéves átmeneti szabályozást az újonnan csatlakozó országok állampolgárai számára. Szájer József hangsúlyozta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy EU-ba belépését követően mind a négy szabadságjogot gyakorolhassa, így a munkaerő szabad áramlásáét is.