Teljesítményalapú bér az EU-bürokratáknak

Az EU végrehajtó testületének szervezete és működési módja a közösség 1957-es megalakításától a Santer-bizottság -- éppen a testületnél uralkodó visszaélések, nepotizmus és hanyag ügyvitel miatt szükségessé vált -- 1999-es lemondásáig lényegében változatlan maradt. Tavaly egy sor kisebb változást vezettek be annak érdekében, hogy az ötvenes évek francia államigazgatási modellje alapján megalkotott bizottsági apparátusnál uralkodó viszonyokat közelítsék a tagállamokban ma korszerűnek számító gyakorlathoz. A Kinnock-előterjesztés ezen folyamat legújabb és leginkább vitatott elemét képviseli -- írja a Financial Times.
A bizottság brit származású alelnöke azt javasolja, hogy szűnjön meg a mintegy húszezer fős apparátus négy kategóriába -- menedzserek, asszisztensek, titkárok és kiszolgálószemélyzet -- sorolása, és ehelyett egységes fizetési skálát állapítsanak meg minden alkalmazott számára. Az érdemek figyelembevételét új mechanizmusok szolgálnák: a legjobban teljesítők például prémiumra számíthatnának, aminek a fedezésére 40 millió eurót (a bizottsági bértömeg 2 százaléka) különítenének el. A javaslat bevallott célja, hogy megállítsa a szolgálati időn alapuló előléptetések miatt elkeseredett szakemberek, például a versenyjogászok és az informatikusok tömeges távozását. A prémiumok rendszerével 10-20 százalékkal nőne az arra érdemesek jövedelme.
A Sunday Times szerint a Kinnock-javaslat olyan kiváltságok megszüntetését is előirányozza, mint például a gépírási költségtérítés, a bizottsági alkalmazottak által igénybe vehető kedvezményes szupermarket vagy a fiktív utazási hozzájárulások rendszere. Lépéseket terveznek annak érdekében is, hogy a nők nagyobb arányban jussanak be a jelenleg nagyrészt férfiak által uralt felsőbb pozíciókba. Amennyiben a húsztagú bizottság rábólint a szervezeti reformtervre, öt hónapos egyeztetés kezdődik a munkavállalók képviselőivel.