Tízmilliós munkaügyi bírság

Részmunkaidős alkalmazás, a normaidő emelése, elbocsátások és feketén foglalkoztatás -- ezek azok a legfrissebb "trükkök", amelyekkel a mikro- és kisvállalkozások megpróbálják kivédeni a megemelt minimálbér miatti tehernövekedést. Az egyéni vállalkozónak várhatóan az idén több mint 300 ezer forinttal nőnek kiadásaik, ha az eddig minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottjaikat továbbra is minimálbéren foglalkoztatják -- mondta Várkonyi Júlia szakértő. Ahhoz, hogy a megemelkedett költségeket kigazdálkodhassa a vállalkozó, 1,4--1,8 millió forintos többletárbevételt kell(ene) elérnie.
Az első idei bérkifizetések tapasztalatait a hónap végén gyűjtik össze. Ám a kisvállalkozók az érdekképviseleti szervezeteknek már most jelezték: a nagyobb terhek miatt inkább elbocsátják az alkalmazottat. Egyedi példa ugyan, de már előfordult olyan is, hogy a vállalkozó erre hivatkozva adta vissza az ipart. A legtöbb gond azokban az ágazatokban jelentkezik, ahol alacsony az átlagkereset, miközben magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya.
Már államigazgatási egyeztetésen van az az előterjesztés, amely szerint a jövőben 3 millió forintról 10 millió forintra emelkedne a munkaügyi bírság felső határa -- tudtuk meg Békés Andrástól, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet elnökétől. Mint mondta, a bírság felső határa 1994 óta nem változott. Az azóta eltelt idő és az infláció hatásainak kiküszöbölése indokolja az emelést -- fogalmazott az elnök. Az ellenőrök az indokolatlan minimálbéren történtő foglalkoztatás mellett a vállalkozót akkor is megbüntethetik, ha a cég feketén alkalmazza a munkavállalót, vagy nem fizeti ki a túlórát, nincs munkaszerződése. Elképzelhető, hogy még a tavaszi ülésszakon a parlament elé kerül az előterjesztés.
Az érdekképviseletek ugyanakkor attól tartanak, a magasabb bírsággal próbálják majd elvenni a vállalkozók kedvét attól, hogy kibújjanak a munkaügyi szabályok alól, s alkalmazottaikat feketén foglalkoztassák -- mondta Várkonyi Júlia. Ekkora bírság viszont akár csődbe is viheti a kisvállalkozót. Az emelés bérfeszültségeket okoz. A megnövekedett terhek miatt áremelésekre kényszerülhetnek a cégek, ami magasabb inflációt okozhat.