Több eljárás a német csődhullám miatt

Megfordult a csődeljárások száma csökkenésének európai trendje. A kedvezőtlen folyamat hátterében jobbára Németország adatainak drasztikus romlása áll, ahol tavaly 19,3 százalékkal, 40 400-ra emelkedett az eljárások száma. Az összesen 187 ezer nyugat-európai csődeljárás közül csaknem 129 ezer volt vállalati csőd -- derül ki a Creditreform német kutatóintézet tanulmányából, melynek készítői 2001-re a csődeljárások számának további emelkedését jósolják. Az internetes cégeket fenyegető fokozott fizetésképtelenségi kockázat mellett ugyanis pesszimizmusra ad okot a bázeli bizottság által kidolgozott, a saját tőke arányára vonatkozó előírások szigorodása is.
A kiábrándító német adatok mellett a helyzet látványos javulásával büszkélkedhet Spanyolország, ahol 1999-hez képest tavaly 35,5 százalékkal kevesebb alkalommal került sor csődeljárásra, illetve Finnország, ahol szintén 31,8 százalékos csökkenést regisztráltak. Ha kisebb mértékben is, de javultak a Görög-, Ír-, Franciországra, Ausztriára, Svájcra és Belgiumra vonatkozó adatok is. Az eljárások abszolút számát vizsgálva hihetetlenül alacsony értékeket produkáltak a szegényebb, felzárkózóban lévő uniós tagállamok: a portugál, a spanyol, az ír és a görög esetek száma nem éri el az ezret sem. Európa vezető gazdaságait a cégbezárások nagyságrendekkel nagyobb száma jellemzi: 47 600 eljárással Nagy-Britannia megelőzte a második helyre feljövő Németországot, s tavaly először a harmadik helyre szorult Franciaország, ahol 39 ezer esetet jegyeztek fel.
Egy-egy gazdaság cégeinek stabilitását érzékeltetheti a tízezer bejegyzett vállalkozásra jutó csődesetek száma, ebben a tekintetben szintén szélsőséges különbségek fedezhetők fel a vizsgálatba vont országok között. Míg Luxemburgban 200 a mutató értéke, addig Spanyolországban mindössze 2. Európa meghatározó jelentőségű nagy gazdaságai közül e szempontból 168-as értékkel a francia áll a legrosszabbul, Németország hasonló mutatója 78, a briteké pedig 40.
Meglepő módon az eljárások magasabb száma ellenére az 1999-es 1,4 millióhoz képest tavaly csak 1,1 milliónyi nyugat-európai munkavállaló vesztette el állását munkahelye felszámolása miatt. Egy-egy eljárás során így átlagosan nyolcan váltak munkanélkülivé, ami arra utal, hogy jobbára a kis- és középvállalkozások mentek tönkre. Ugyanerre a következtetésre jutottak a kutatók a vállalkozások finanszírozási szerkezetének vizsgálatakor, a kisebb cégek esetében a saját tőke aránya általában nem éri el az egyharmados arányt sem, az idegen források bevonása viszont érthető módon kiszolgáltatottabbá teszi a vállalkozásokat. Az európai átlagnál jóval alacsonyabb, csupán 13, illetve 14 százalékos a saját tőke aránya az osztrák és a német kisvállalkozásoknál.
Az ágazati megoszlást tekintve különösen rossz évet tudhatnak maguk mögött a kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozó európai vállalkozások, az összes felszámoláson belül mindkettő egyaránt 27,8 százalékos arányt képvisel. Németországban kiugróan magas volt a csődbe ment építőipari cégek aránya, a briteknél pedig a feldolgozóipar szerepelt az európai átlagnál lényegesen rosszabbul.