Új kontakt pont Magyarországon

Az EIC-hálózatot a kis- és középvállalkozások információs támogatására, illetve tanácsadásra hozták létre. A 15 uniós tagországon kívül Norvégiában, Izlandon, a társult államok közül Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon jelenleg már 275 központ működik, és egy hivatalos kiadvány szerint évi 400 ezer kérdésre válaszol. A leggyakrabban aziránt érdeklődnek: milyen szabályozások vonatkoznak termékekre, szolgáltatásokra, milyen kémiai anyagok nem használhatók a gyártás során, milyen áfakulcs vonatkozik a termékre az adott országban.
Magyarországon Budapesten, Szekszárdon, Pécsett, Szolnokon, Salgótarjánban, Nyíregyházán és Szegeden van euroinfo-központ. A Kecskeméten kedden megnyitott kontakt pont a szegedi alárendeltségébe tartozik. Leitner László kamarai főtitkár azt hangsúlyozta: előbb az 1800 kamarai tagnak szeretnének szolgáltatni, de természetesen a kamarán kívüli egyéni és társas vállalkozások is fordulhatnak hozzájuk. Kiss Csaba, a EIK kontakt pont kecskeméti vezetője arról számolt be, hogy hamarosan útnak indítják az Euro Info Futár című ingyenes heti hírlevelüket -- először azok számíthatnak arra, hogy megkapják, akiknek van internet-hozzáférésük, ez az 1800 kamarai tag közül jelenleg még csupán 221 vállalkozást jelent Bács-Kiskunban.
A kontakt pont szolgáltatásai egyébként felölelik az EU teljes témakörét, az általános információktól a jogszabályfigyelésen át az egyes termékekre vonatkozó konkrét szabványokra, szabályozásokra. Vállalnak rendezvényszervezést és üzleti partnerközvetítést, nemzetközi tendermonitoringot, sőt, EU-képzést is. A kecskeméti EU-iroda működtetése amúgy meglepően olcsó: erre az évre 700 ezer forintot irányzott elő erre a célra a kamara. Úgy kalkulálnak, hogy jogszabályfigyelést heti 10-15-en kérnek, üzleti partnerre azonban akár heti 40 keresést is elindíthatnak. Ez utóbbi szolgáltatás egyike a legnépszerűbbeknek ugyanakkor a leghatásosabb is: a javasolt EU-országokban működő cégek közül többnyire minden kilencedik-tizedik kedvezően reagál a magyar megkeresésekre, ráadásul olyan vállalatokról van szó, amelyek korábban semmilyen kapcsolatot sem tartottak itteni társaságokkal.