Uniós adóhatóság a láthatáron
Az interneten keresztül árukat és szolgáltatásokat kínáló vállalkozások forgalmának megadóztatásáról az EU svéd elnöksége kompromisszumos javaslatot szeretne letenni a március végi stockholmi csúcsértekezlet asztalára. A szakminiszterek múlt heti tanácskozásán azonban komoly nézetkülönbségek mutatkoztak egyes részletek tekintetében -- írja a Financial Times Deutschland.
Belgium szerint új központi szervet kellene létrehozni, amely részben átvenné a tagállamok hatóságaitól a szóban forgó adónem kezelését. Nemcsak az lenne a feladata, hogy regisztrálja a bevételeket, hanem az is, hogy -- egyfajta "klíringházként" -- elossza a tagállamok között a harmadik országokban bejegyzett vállalkozásoktól beszedett adót. A folyamatok központosítása azért különösen fontos, mert csak így van esély a visszaélések elleni hatékony fellépésre. Az internetes kereskedelmet így is nehezen tudják ellenőrizni a pénzügyi hatóságok, különösen akkor, ha az unión kívüli cégről van szó -- hangzik az érvelés.
London és Dublin ugyanakkor úgy véli: semmi szükség az új szervezet létrehozására, az azzal járó költségek vállalására, hiszen a nemzeti adóhatóságok képesek lesznek ellátni az internetadó bevezetésével járó pluszfeladatokat. A szóban forgó adónem az első években különben sem hozna jelentős bevételt -- hangoztatják. Berlin szintén ellenzi a széles jogkörrel felruházott uniós adóhatóság felállítását. Német vélemény szerint ehelyett egy elektronikus cím is megtenné, amelyen gyűjteni és az illetékes nemzeti szervekhez továbbítani lehetne az információkat.
A Németországban megjelenő üzleti lap szerint egyelőre nincs kilátásban az egyezség. Márpedig a pénzügyminiszterek által tavaly novemberben kialakított menetrend június végéig irányozza elő az internetes adóra vonatkozó konkrét előterjesztés megalkotását. A svéd kormány pedig nem szeretne kifutni az időből, ezért igyekszik a stockholmi csúcsra legalább munkaanyag szintű tervezetet kidolgozni.
Bizakodásra adhat okot mindenesetre, hogy a dokumentum egyes más pontjai kapcsán már egyezség mutatkozik a tizenötök között. Ilyen például, hogy a harmadik országból származó vállalkozásoknak elég lenne egyetlen EU-tagországban bejegyeztetni magukat ahhoz, hogy mindegyikben kínálhassák szolgáltatásaikat.
