Döntés gázközművagyon-átadásról
Miközben a majdani törvény figyelembevételével folyik az előlegek kifizetése, megszületett az első jogerős ítélet arról, hogy a megyei vagyonátadó bizottságnak le kell folytatnia a gázközművagyon önkormányzati tulajdonba adása iránti eljárást. A Tolna megyei településeket érintő legfelsőbb bírósági ítélet befolyásolja a többi hasonló per kimenetelét is. Így a remélhető törvényi kárpótlással egyidejűleg, attól függetlenül, vagyonátadó eljárások, illetve azok nyomán várhatóan további jogviták bonyolítják majd az önkormányzati gázközművagyon-részesedés eddig is szövevényes útját. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint mindaddig, ameddig teljes körű nem lesz az érintettek kártalanítása.
Ismeretes: az önkormányzatok korábban hiába kérték az energiaközmű-vagyon tulajdonba adását. Az államigazgatási szervek arra hivatkozva, hogy nincs hatáskörük, elhárították a döntést, megakadályozván ezzel a bírói út igénybevételét határozatuk ellen. Az ügyek kapcsán hozott emlékezetes 1998-as jogegységi döntés lehetővé tette a hatáskör hiányát megállapító közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát. A 19 megye több mint 1600 települése képviseletében a TÖOSZ által kezdeményezett jogviták egy részében azóta már elsőfokú -- a közigazgatási szerveket, illetve a vagyonátadó bizottságot érdemi eljárásra kötelező -- ítélet született. Ezek -- belügyminiszteri fellebbezés folytán -- most legfelsőbb bírósági elbírálásra várnak. A tolnaiakat érintő jogerős döntés után legközelebb a Pest megyei önkormányzatok ügyét tárgyalja a legmagasabb ítélkező fórum.
Várhatóan még sokáig két szálon zajlik majd az önkormányzati gázvagyon-követelések rendezése. Az egyik a települések várható törvényi kompenzálása. A másik a vagyonátadásokkal induló eljárások sora. Ezekben a tulajdonba adás immár csak formális lehet, és a települések igénye előreláthatólag kártalanításba fordul át. Zongor Gábor TÖOSZ-főtitkár úgy látja: ha a -- várhatóan tavasszal elfogadásra kerülő -- jogszabály nem is adja meg majd az általuk szorgalmazott jogorvoslati lehetőséget, a közigazgatási eljárások révén mód lesz a törvényi kártalanítást meghaladó igények peres érvényesítésére.
