Holnap hajnalban jön a Mir

Az orosz űrkutatás idei, szűkösebb anyagi támogatása miatt döntöttek a Mir-program befejezéséről és a már tizenöt éves, de amúgy jó állapotban lévő űrállomás megsemmisítéséről. Az Egyesült Államok e célra szánt forrásaihoz képest csupán tizedakkora orosz űrköltségvetésből a továbbiakban csak a nemzetközi űrállomáson lévő program lesz finanszírozható.
Az elmúlt hetekben az InfoTelesys Inc. állítólag vételi ajánlattal állt elő, amelynek révén megspórolható lett volna a mostani manőver mintegy negyvenmillió dolláros költsége is. Elképzeléseik szerint az űrállomás felhasználásával 2-15 ezerszer gyorsabb internetes hozzáférést lennének képesek szolgáltatni, a terv azonban feledésbe merült, és Mir már közelít a Földhöz.
Az első fázisban a Föld felső légkörében passzív fékezés révén közeledik az objektum, egészen mintegy 240 kilométeres magasságig -- mondta lapunknak a TIT Budapesti Planetárium igazgatója, Horváth András. A tervek szerint ezt az impulzusjellegű aktív fékezés fázisa követi, amelynek során a fékező hajtóműveket ki-be kapcsolják hozzávetőlegesen 160 kilométeres magasságig. A harmadik, végső fázis péntek hajnalban veszi kezdetét, ekkor az Atlanti-óceán felett jár majd az objektum, a folyamatos fékezés Európáig tart, ezt követően Kelet-Ázsia felett, 100 kilométeres magasságban, másodpercenként öt kilométeres sebességgel éri el a földi légkört. Ebben a magasságban először a napelemek és az antennák égnek el, a fő szerkezeti elemek szétválása pedig 80-90 kilométeren következik be. A szétszakadó modulok további kisebb darabokra esnek szét; az űrállomás teljes széttöredezése várhatóan 40-50 kilométeres magasságban befejeződik, s a darabok nagy része elég a légkörben. A mégis megmaradt roncsok várhatóan Ausztrália partjaitól 1500-2000 kilométer távolságban péntek reggel fél nyolc óra tájban hullanak majd a tengerbe.
A körzetben található a Fidzsi-szigetek néhány gyéren lakott tagja, itt a helyi hatóságok felhívták a lakosok figyelmét, hogy a biztonság kedvéért a reggeli órákban fedett helyen tartózkodjanak. Az eseményt már hetek óta élénk nemzetközi sajtóvisszhang kíséri, ennek tudható be, hogy egy vállalkozás 6500 dolláros jegy ellenében az extremitást kedvelők részére a becsapódást nyomon követő repülőutat kínál a veszélyeztetett zónán belülre.
Az orosz űrkutatóknak már nagy a tapasztalatuk az irányított lehozatalban. Jelen esetben a Mirhez korábban felküldött Progressz teherűrhajó gondoskodik az üzemanyag-ellátásról, hajtóműveivel pedig részt vesz a fékezésben, és bármilyen irányításbeli hiba esetén számítógépei automatikusan átveszik a vezetést. Az Orosz Űrügynökség a szokásoknak megfelelően 200 millió dollárig terjedő kártérítésről szóló szerződést írt alá három biztosítótársasággal. Horváth András elmondása szerint eddig még nem volt példa űrállomások lezuhanásából származó balesetre. Legemlékezetesebb a Szaljut--7 űrállomás 1991-es chilei--argentin határon való visszatérése és a Skylab 1979-es szerencsés földet érése. A 75 tonnás amerikai űrállomás lehozatalánál ugyanis a napaktivitás miatt megnövekedett légsűrűség következtében Ausztráliát gyakorlatilag "végiggéppuskázták" az űrbázis alkatrészei, de baleset ebből nem lett. A közel 140 tonnás Mir földre hozatalánál ugyan szintén erős napaktivitás várható, de a korábbi tapasztalatokból okulva, a megfelelő óvintézkedések mellett az orosz irányítási szakemberek biztonságos landolást ígérnek.