BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassú privatizálás

A román ipar mintegy hatvan százaléka még mindig állami tulajdonban van. Az 1989 óta hatalomra került kormányzatok mindegyike zászlajára tűzte a gyors magánosítás ígéretét, de egyik sem merte vállalni annak társadalmi következményeit.

A Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR), mely tavaly év végén választást nyert és kisebbségi kormányt hozott létre, szintén azt ígérte -- főleg a nemzetközi szervezetek, az Európai Unió felé kacsintva --, hogy immár gyors léptekkel viszi majd az országot előre a gazdasági reform útján. Adrian Nastase kormányfő többször elmondta: tisztában van azzal, hogy a veszteséget termelő mamutcégekkel kell kezdeni a privatizálást. Januárban Andrew Vorkink, a Világbank romániai tárgyalóbiztosa kilátásba helyezte, hogy ha az ország valóban komoly jelét adja a gazdasági reformlépéseknek, akkor a Világbank négy év alatt mintegy 1,5 milliárd dollárral segít be a folyamat terheinek enyhítésébe, a negatív társadalmi következmények kivédésébe. Viszont ha ez nem következik be, akkor a támogatás 100 millió dollárra csökken.
Nastase az utóbbi napokban azzal az ötlettel rukkolt ki, hogy szakaszosan történik majd annak a 63 óriáscégnek a privatizálása, melyeket a PSAL I program keretében kellene átalakítani, magánosítani. E vállalatokkal kapcsolatban a tervek, határidők szerint már régen meg kellett volna kötni a privatizálási szerződéseket. De erről szó sincs. Sőt, a folyamat valószínűleg igen lassú és nehézkes lesz, mivel úgy tűnik: a Nastase-kabinet sem vállalja fel az esedékes létszámcsökkentéseket, a várható társadalmi tiltakozásokat, megmozdulásokat.
Nastase a kormány védelmére azt a módszert találta ki, hogy minden egyes vállalat esetében a magánosítási folyamat egy parlament által jóváhagyott jogszabály, külön törvény alapján történne, és ezzel a felelősséget a törvényhozásra hárítaná. Ám a román parlament híres arról, hogy ott vég nélküli, steril viták zajlanak, és csigalassúsággal születnek meg a soron levő törvények. Ezzel a módszerrel beláthatatlan ideig elhúzódna a magánosítás.
A sorra kerülő vállalatok névsora ugyan ismeretessé vált, de ezáltal igen kétessé válik a folyamat. Az "első hullámban" olyan neves cégek szerepelnek, mint a bukaresti URBIS, a craiovai és caracali mozdonygyár, a nagy múltú kolozsvári Clujana cipőgyár és mások. Korábban gyakran emlegették a galaci Sidex kohászati kombinátot és a Tarom állami légiforgalmi társaságot, de ezekről Nastase kijelentette: most éppen nem aktuális a magánkézbe adásuk, bár időközben a Sidex iránt komoly vevő érdeklődik. Egy "második hullámban" aztán a konstancai hajóépítő telep, a brassói Hidromecanica és más jelentős vállalatok is szerepelnének.
Nastase a napokban arról is nyilatkozott, hogy különböző vállalatok esetében más-más módszert alkalmaznak, az is megtörténhet, hogy nem adják el a részvényeket, hanem tőkeemelést eszközölnek. Korábban a Mugur Isarescu vezette kormányzat kidolgozott egy átfogó privatizálási és az egész gazdasági reformra vonatkozó tervet, mellyel az akkori ellenzék is nagyjából egyetértett. Ezt a tervezetet mutatta be az akkori kabinet az Európai Unió szakértőinek, és ennek alapján kezdődtek el az EU és Románia csatlakozási tárgyalásai. De arról az átfogó programról, konkrét tervezetről ma már egyetlen szó sem esik. Egyelőre az új miniszterelnök által megfogalmazott elképzelés semmilyen látványos előrelépést nem ígér a gazdasági reform terén.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.