Milánó és Brüsszel is pellengéren

Több nagyváros egyszerűen fittyet hány a szennyvíztisztítást előíró 91/271-es EGK-tanácsi irányelv számos rendelkezésére még tíz évvel létrehozása után is -- derül ki a bizottsági szégyenlistából. A tízezer lakosnál nagyobb településekre vonatkozó előírásoknak csak Dánia és Ausztria tesz (megközelítően) eleget, s kritikán aluli a helyzet a 150 ezer lakosnál nagyobb városok esetében is: az EU területén található 542 ilyen nagyvárosból 131 válaszra sem méltatta a szennyvíztisztítási helyzetére vonatkozó bizottsági érdeklődést, s a válaszolók közül 72 részben, 37 pedig teljes egészében tisztítatlanul engedi szennyvizét az élővizekbe.
A szégyenlistát Nagy-Britannia, Spanyolország, Portugália és Olaszország vezeti, mivel ezekben az országokban engedi a legtöbb nagyváros a szennyvizet tisztítás nélkül a természetes vizekbe. A bizottság szerint az Északi-, a Balti- és az Adriai-tenger esetében kritikus a veszélyeztetettség foka a vizek ökológiai egyensúlyát megbontó szennyvíz miatt.
Margot Wallström, az EU környezetvédelmi biztosa úgy látja, hogy egész másképp nézne ki az európai környezetvédelem, ha a szabályokat rá tudnák kényszeríteni az uniós tagállamokra. A bizottsági szégyenlista közzététele az első a Margot Wallström által tervezett lépések között, amelyekkel a kormányok fokozottabb közbelépését kívánja ösztönözni.
A testület bíróság elé is idézheti a szabálysértő országokat, a procedúra azonban éveket vesz igénybe és a kiszabott pénzbüntetés is csak a kétszintű bírósági döntés után hajtható be. A környezetvédelmi biztos szerint az előírásokat megsértő tagországok rossz példát mutatnak a csatlakozásra váró államoknak is, amelyeket gyakran ér kritika azért, hogy nem sietik el az uniós környezetvédelmi szabályok beépítését nemzeti jogrendjükbe.
Brüsszeli becslések szerint a szennyvízdirektíva betartásához összesen 30 milliárd eurós beruházásra lenne szükség a csatlakozásról tárgyaló 12 tagjelölt országban. Magyarország esetében ezt az összeget 1500 milliárd forint körülire teszik honi szakértők.
Hazánk éppen a közelmúltban határozott arról, hogy némileg gyorsítja felkészülését a 91/271-es irányelv előírásainak teljesítésére. Az eutrofizációra hajlamos, érzékeny területnek nevezett környéken fekvő települések esetében a felülvizsgált magyar tárgyalási pozíció 2008 végéig ígéri az előírások teljesítését a korábban vállalt 2010 (tízezer "lakosegyenértéknél" nagyobb települések esetében), illetve 2015 helyett (kétezer "lakosegyenértéknél" nagyobb települések esetében).