Magyarország számára stratégiai kérdés az Európai Unióhoz való csatlakozás, ám sohasem feledkezik meg arról, hogy más piacok -- így a szomszédos országok, köztük Ukrajna -- is vannak -- mondta Tamás István. A Külügyminisztérium adatai szerint az oda irányuló magyar kivitel az 1999-ben feljegyzett 127,8 millió dollárról 2000-ben már 165,6 millióra nőtt. Ezen belül az élelmiszer kivitele 19,4 millióról 37,5 millió dollárra bővült. A kétoldalú kereskedelem mérlegén rendre ukrán aktívum mutatkozik. Az ukrán vámok általában magasak. Magyar részről előfordulnak piacvédelmi intézkedések, de ezek nem fedik le a kétoldalú árucsere-forgalom jelentős részét, ugyanakkor mindig megvan az objektív gazdasági alapjuk -- hangsúlyozta a Külügyminisztériumi főtisztviselő.
A fórumon Arkagyij Hupalo, a budapesti ukrán nagykövetség kereskedelmi tanácsosa utalt arra a Magyarországon megjelent felvetésre, hogy az ukrán kohócement rossz minőségű, és ezért nem érdemes vásárolni. Szerinte bizonyos vállalkozói körök, Magyarországon működő külföldi befektetők igyekeznek a gazdasági tárcát rávenni korlátozó intézkedés bevezetésére.
Tamás István szorgalmazta a határ menti együttműködés további fejlesztését, a gazdasági vegyes bizottság munkájának intenzívebbé tételét, a kooperációs és gyártási együttműködést is. Egyben jelezte, Magyarország támogatja Ukrajnának azt a törekvését, hogy tagja legyen a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO).
Az Ukrajnában megvalósított magyar tőkebefektetések értéke tavaly közel 50 millió dollár volt, ennek mintegy 75 százaléka Kárpátaljára jutott -- mondta Ottó Kovcsár, a nem kötelező tagságú Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara első elnökhelyettese. A kárpátaljai különleges gazdasági övezet az ott működő cégek részére meghatározott kedvezmények igénybevételére nyújt lehetőséget.