Az idén növelték várakozásaikat

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaadók előre indexálnak bérpolitikájuk kialakításakor. Ez azt jelenti, hogy a keresetek emelésénél a várható inflációt veszik figyelembe. Ez látszik grafikununkon is, ahol az év elején gyorsan csökkentek a reálbérek. 1999-ben és 2000-ben egyaránt csökkenő inflációra számítottak a gazdasági szereplők, ezért az aktuális áremelkedési ütemhez képest alacsony nominális béremelést valósítottak meg. A magasabb reálbér-növekedés tehát akkor következett volna be, ha az infláció évközi csökkenése megvalósult volna.
Az esztendő során folyamatosan felfelé módosított inflációs prognózisoknak már nem volt hatásuk a béralakulásra. Ezt jelzi az, hogy tavaly és tavalyelőtt a második félévben kissé növekvő inflációs trend mellett lassan csökkentek a reálbérek. Ez a jelenség gyakorlatilag hónapról hónapra megfigyelhető volt.
Idén egyelőre csak a januári kereseti adatok állnak rendelkezésre, ezekből a korábbiakkal ellentétes tendencia látszik kibontakozni. Ekkor ugyanis a korábbi évekhez viszonyítva igen magas, 4,2 százalékos éves emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ennek alapvetően két oka lehet. Az egyik, hogy idén a munkaadók eleve emelték inflációs várakozásaikat. A magasabb várakozásokhoz pedig nagyobb bérkiáramlást terveztek. Ezt segíthette még a minimálbér-emelés is.
A másik -- erősen valószínű -- lehetőség az, hogy a januári adatok magyarázóereje kicsi.
Ugyanakkor a mostani felülbecslést részben vagy egészben kompenzálhatja az, hogy januárban a költségvetési szektorban még nem valósult meg a beígért jelentős keresetemelés. Így a 4,2 százalékos reálnövekedés úgy jött ki, hogy közben a költségvetési szektorban dolgozók átlagosan reálbércsökkenést szenvedtek el. Valósabb képet kapunk majd a béralakulásról, ha a februári adatok is megjelennek.