BSE: Magyarország is vétózik

Tiltakozni kíván Magyarország amiatt, hogy az Európai Bizottság tudományos és tanácsadó bizottsága hazánkat a harmadik, rendkívül kedvezőtlennek tartott csoportba sorolta a kergemarhakórral (BSE) összefüggő országkockázati besorolásban. A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés Magyarországgal kapcsolatban is rögzíti: "valószínű, bár még nincs megerősítve", hogy a BSE jelen van a szarvasmarha-állományban. Pakisztán például jobb besorolást kapott, Svájccal pedig -- ahol már volt BSE-s eset -- egy kategóriába kerültünk. Nálunk ugyanakkor a vizsgálatok a kórokozó jelenlétét egyszer sem mutatták ki.
Herpay Laura, az agrártárca főosztályvezető-helyettese a tiltakozás módjáról a Világgazdaságnak elmondta: az FVM külügyi megerősítéssel személyes konzultációt kíván kérni az EU állat-egészségügyi illetékeseitől.
Tájékoztatása szerint erre azonnal sor kerül, ahogy azt a szintén sürgős teendőket igénylő száj- és körömfájás miatti ügyek lehetővé teszik. A BSE-vel kapcsolatos tiltakozás jogosságát az támasztja alá, hogy az EU hazánkat érintő álláspontja alaptalan. Ez az élő szarvasmarhák, illetve a hús- és csontlisztek importjával és magyar felhasználásával kapcsolatos uniós állításokra egyaránt vonatkozik. Herpay a lapunk által ismertetett medimpexes csontlisztimportügy kapcsán elmondta: a korábbi behozatalra nem az állat-egészségügyi hatóságok adtak engedélyt, és a termékeket nem az állattenyésztésben használták fel.
Alapvetően szakmai kérdésnek tekinti a külügyi tárca a BSE-vel kapcsolatos ügyeket, amelyekben az FVM-nek kell a megfelelő álláspontot kialakítani -- közölte lapunkkal Szabó Sándor, a tárca főosztályvezetője. Vajda László, az FVM főosztályvezetője ugyanakkor elmondta: a minisztérium tárgyalásokat kezd a KüM-mel is a számunkra hátrányos országkockázati besorolás miatti teendőkről.
Felháborítónak, diszkriminatívnak és minden alapot nélkülözőnek minősítette az EU-s jelentést Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára. Németh Antal országos főállatorvos pedig lapunknak nyilatkozva még tegnap "kriminálisnak" ítélte a besorolási eredményt. Menczelné szerint az indokolatlan uniós vélemény nehezíti a hazai húsexportot, illetve többletköltséget okozó struktúra- és technológiaváltásra kényszeríti a hazai feldolgozókat. A pluszkiadásokat az eddigi vevők esetleg nem ismerik majd el, így a felvásárlás visszaesésével "levágatlan marhák vánszoroghatnak az országban" -- fogalmazott.
Már ma a szakmai szervezetként és érdekképviseletként működő európai mezőgazdasági szövetség húsbizottságához fordul a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) -- mondta Zádori László, a szervezet titkára. Szerinte presztízs- és piacvesztést okoz, ha az EU-s álláspontot nem sikerül megváltoztatni. (Legalább a második országcsoportba kellene kerülnünk, ahol "a kór jelenléte valószínűtlen, de nem kizárt".) Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára ugyanakkor úgy vélte: az EU vélhetően csak akkor módosítja véleményét, ha a magyar kormány hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a 30 hónapnál idősebb szarvasmarhák nem fertőzöttek. Ehhez viszont -- kormányzati többletforrásokból -- minden ilyen állat tesztjét el kell rendelni.