Bűnbak az energiaár

Az első kéthavi külkereskedelmi folyamatokon belül megfigyelhető egy enyhe átrendeződés mind a viszonylati, mind pedig az áruszerkezet szempontjából. Ezen jelenségek egy része egy hosszabban tartó folyamatba illeszthetők, más részük azonban új, lehet, hogy csak átmeneti.
Hosszabb ideje tart például a gépipar térhódítása. Az első két hónapban a gépipari termékek súlya az exporton belül közel 3, importja mintegy 2 százalékponttal nőtt, s elérte a 60, illetve 52 százalékot. Ez egyébként szoros összefüggésben áll a vámszabad területek -- továbbra is -- kiváló teljesítményével; ugyanis -- a Gazdasági Minisztérium adatai szerint -- a 804 millió eurós gépipari kiviteltöbblet 72 százaléka vámszabad területekről származott. Ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy tavaly újabb 11 vámszabad területi cég kezdte meg működését, s több vállalkozás pótlólagos beruházása is termőre fordult. Az is segíti a gépipari kivitelt, hogy a vámbelföldi export erősödésén belül éppen ez az egyik húzóágazat, amelynek kivitele 20 százalékot meghaladó dinamikát ért el az év első két hónapjában.
Miközben a gépipar erősödik, tovább gyengül az agrárgazdaság. Kivitele 3 százalékkal csökkent az -- elmúlt három év folyamatai eredményeként már -- eleve nem túl magas bázishoz képest. Visszaestek az oroszországi és a CEFTA-országokba irányuló élelmiszer-ipari szállítások. Ezen belül azonban nőtt az állatok és állati, továbbá a feldolgozott élelmiszer-ipari termékek kivitele, s csökkent a növényi cikkek forgalma.
A külkereskedelmi egyenleg alakulására azonban a legnegatívabb hatást a energiahordozók importja gyakorolta. Ez pedig az importált energia árának emelkedésével áll összefüggésben. A Gazdasági Minisztérium számításai szerint ugyanis a tavalyi bázishoz képest regisztrált 188 millió eurós passzívumromlás (aminek eredményeként 779 millió eurós lett az idei első kéthavi deficit) jó része éppen ennek tudható be.
Az energiabehozatal pedig javarészt Oroszországból érkezik, amellyel tovább romlott a szaldónk, miután az oda irányuló kivitel 11,8 százalékkal mérséklődött, ám az onnan származó behozatal 26 százalékkal bővült. Ma már mintegy hétszer akkora az orosz importunk, mint azexportunk.
A relációs fejlemények közé tartozik az is, hogy az első két hónapban -- euróban számolva -- 49 százalékkal nőtt a CEFTA-ba irányuló magyar kivitel, miközben az onnan származó behozatal dinamikája "csak" 35 százalékos volt. Ennek köszönhetően csökkent a passzívumunk ebben a viszonylatban.