Erőteljes a minimálbér-emelés hatása

Februárban erőteljes keresetnövekedés következett be a nemzetgazdaságban. A tavalyi visszafogott béremelkedés után 2001 első havában 4,2, az első két hónapban pedig már 4,6 százalékkal emekedtek a reálkeresetek. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az adókedvezményekkel történő korrekció után is csak 1,9 százalékos reálkereset-növekedést mutatott ki.
A januári számokból még nem lehetett messzemenő következtetéseket levonni, elsősorban annak kicsi magyarázóereje miatt. Februárban azonban még gyorsabb volt a bérkiáramlás, ami már egyértelművé teszi, hogy idén a tavalyit jóval meghaladó reálkereset-emelkedéssel lehet számolni.
A keresetnövekedés egyik legjelentősebb tényezője a minimálbér megemelése. Az önmagában majdnem 60 százalékos bruttó béremelkedést jelentő intézkedés által leginkább érintett ágazatokban sokkal gyorsabb a nettó keresetek növekedése, mint más szektorokban. Hűsz százalék feletti a dinamika az erdőgazdálkodásban, a textil-, cipő- és építőiparban, valamint a vendéglátó-ágazatban, de igen gyors a növekedés a mezőgazdaságban is. Úgy tűnik tehát, hogy a minimálbér-emelést -- a félelmek ellenére -- a legtöbb helyen végrehajtották. Kérdés, hogy ezen ágazatokban vajon mennyire megbízhatóak az adatok. Sokan vannak olyanok, akik minimálbéren vannak bejelentve, de valójában -- a járulékterhet elkerülendő -- "feketén" többet fizetnek nekik. Ilyenkor a statisztika 57 százalékos növekedést mutat ki, aminek feltehetően semmi köze a valós helyzethez. Ez a torzító hatás valószínűleg az egész évet végigkíséri, ami miatt a keresetalakulásról szóló statisztika megbízhatósága csökken. A különböző gazdasági tevékenységek körülményeit ismerve, az építőipar és a vendéglátás mindenképpen olyan területnek számít, ahol ez a hatás erőteljes lehet.Kompenzálhatja azonban a költségvetési szektorban idén bekövetkező erőteljes bérkiáramlás, amelynek egyelőre kevés nyoma van a statisztikákban.
Miközben a versenyszférában 17,2 százalékkal növekedtek a nettó bérek, addig a költségvetési szektorban dolgozók mindössze átlagosan 11,4 százalékkal találtak többet a bankszámlájukon, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó azonban, hogy ebben a megfigyelési körben januárban még erőteljes reálbércsökkenést regisztrált a KSH, ami azt jelentheti, hogy februárban a statisztika már érzékelte a magasabb béreket.
A megtakarítási hajlandóság gyengülése és a gyors bérkiáramlás alapján arra lehet következtetni, hogy idén jelentős többlet vásárlóerő lesz a gazdaságban. Ez a fogyasztás bővülését és a külső egyensúly romlását hozhatja magával.