A kormány a januári 10,3 százalékos nyugdíjemelést 13,8 százalékosra korrigálta keddi ülésén. Az emelt nyugdíjat júliustól, a januárig visszamenőleges kompenzációt júniusban egy összegben kapják a jogosultak. A lépés oka, hogy a kormány módosította az idei évre vonatkozó inflációs prognózisát 8,5 százalékra, s a nettó keresetnövekedés várható mértékét is 13,1 százalékra emelte. Mivel a nyugdíjemelést a várható infláció és nettó átlagkereset-növekedés aránya szabja meg, ha a mutatók változnak, az emelést is ehhez kell igazítani. Ha a gazdasági folyamatok változnak, a pótlólagos emeléssel lehet folyamatosan megőrizni a nyugdíjak reálértékét.
A nyugdíjemelés mértéke, az emelésre vonatkozó szabályok s az indexálás paraméterei évről évre változtak. A rendszerváltás utáni két számjegyű infláció igencsak megtépázta az ellátásokat. A legrosszabbul a Bokros-csomagot követő két évben jártak a nyugdíjasok: 1995-ben 12,8, 1996-ban 11 százalékkal zuhant a nyugdíjak reálértéke.
Az emelést az 1997-es nyugdíjreformot megelőzően kizárólag a keresetek növekedése alapján határozták meg. A nyugdíjasok ezekben az években akkor jártak jobban, ha a keresetek is jól alakultak, így magas emelést kaptak. Az "együtt sír, együtt nevet" elv alapján az infláció az aktívak és a nyugdíjasok időskori jövedelmét hasonlóan alakította. A Bokros-csomagot követő nehéz évek után a nyugdíjak reálértéke is javult. 1997-ben már 1,2 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke.
A fogyasztói árak alakulása közvetlenül először tavaly befolyásolta az emelést. Ekkor még csak kismértékben, az indexálási képletben mindössze 30 százalékkal számították be a várható infláció mérékét. Ám a költségvetés tervezésekor alapul vett prognózis végül csak részben valósult meg, így tavaly novemberben visszamenőlegesen korrigálni kellett a nyugdíjak összegét.
A rendszerváltás óta a választási években javult leginkább a nyugdíjak reálértéke: 1994-ben 6, 1998-ban 7,3 százalékkal nőtt a mutató, ám a következő évben is jelentősnek mondható a 4,2 százalékos reálpozíció-javulás. Tavaly mindössze 1 százalékos javulás történt, az idén az előrejelzések szerint 4,8 százalékos reálnövekedés várható.