Korábbi bevezetést akar az EP
Az egységes valuta számlapénzként már 1999-től fogva létezik, készpénz formájában azonban csak 2002. január 1-jén kerül forgalomba. Mivel azonban legkésőbb 2002. február végére valamennyi eurózóna-tagállamban megszűnik a nemzeti fizetőeszközök használata, az átállás viszonylag rövidre szabott ideje miatt már régóta aggódnak a kiskereskedők, a fogyasztóvédők és -- részben melléjük állva -- az Európai Parlament egyes képviselői is.
Fontaine és Randzio-Plath mostani levele ezeknek az aggodalmaknak ad újabb nyomatékot. A két politikusasszony szerint "kapacitásgondok veszélye" merül fel az átálláskor a kiskereskedelemben amiatt, hogy 2002. január első napjaiban a polgárok elsősorban nagy címletű -- 50, 100, 200, sőt 500 eurós -- bankókhoz jutnak majd (például a bankjegykiadó automatákból), a kiskereskedőknek így sok kisebb -- 5 és 10 eurós -- bankót kell majd visszaadniuk. Ezért félő, hogy a boltok "hamar kifogynak majd a váltópénzből" -- vélik a képviselők, akik úgy látják, hasznos lenne, ha a kisebb címleteket már néhány nappal 2002. január 1-je előtt szét lehetne osztani.
Az ECB mindeddig keményen ellenállt az ilyen és hasonló, a jövő január 1-jei "e-nap" abszolút határnap jellegét megbontani látszó törekvésekre. A képviselők abban bíznak, hogy a bankárok feladják "doktriner álláspontjukat és az európai polgárok javát szolgáló döntést hoznak".
A múlt hétvégi malmői informális gazdasági és pénzügyminiszteri, illetve jegybankelnöki találkozón (VG, 2001. április 23.) ez a téma nem került terítékre -- tájékoztatta lapunkat a svéd elnökség szóvivője. Korábban Fontaine és Randzio-Plath javaslatuk malmői napirendre tűzésében reménykedett. A jegybankelnökök azonban aligha kerülhetik meg, hogy újra foglalkozzanak az euróbankók korábbi bevezetésének kérdésével. A társadalmi nyomás számos érdekképviseleti szervezet részéről erősödni látszik az ügyben -- egyes megfigyelők szerint éppen ezt akarják kihasználni a parlmanti vezetők, nem utolsósorban saját népszerűségük növelésére.
