Lengyelország is kész gyorsítani

Áttörést jelentett a magyar--lengyel megállapodásban kilátásba helyezett gyorsított agrárliberalizáció, hiszen Varsó a tavaly Magyarország által a CEFTA keretében felvetett javaslatot egészen mostanáig kategorikusan elutasította. Most viszont vállalta, hogy az idén november közepéig tető alá hozza az EU-típusú vám- és egyben exportszubvenció-csökkentő megállapodást Budapesttel. Mint lapunk többször beszámolt róla, a tavalyi magyar felvetést a CEFTA-tagállamok egy része -- élükön Lengyelországgal -- elutasította, míg mások kedvezően fogadták. Ez utóbbinak megfelelően Csehországgal és Szlovákiával már folynak is a tárgyalások a gyorsított agrárliberalizációról, habár -- szakértők szerint -- vélhetően az eredetileg tervezett időpontig, április közepéig nem sikerül véglegesíteni a mezőgazdasági kereskedelem nagy részét felszabadító egyezményt. Mind ezek, mind pedig a Lengyelországgal készítendő megállapodás egyébként csak az érintett országok EU-csatlakozásáig lesz érvényben.
November közepe a határideje annak, hogy Magyar- és Lengyelország végleges megoldást találjon a kapcsolatokat évek óta terhelő agrár-védintézkedések problémájára. Most Budapesten ugyan sikerült kompromisszumra jutni, ám még ez sem állítja vissza teljes egészében a korábbi feltételeket az öt érintett magyar cikk exportjára. Mint megtudtuk, a lengyel védintézkedések miatt elmaradt búza-, paradicsompüré-, csirke- és sertéshús-, valamint kukoricaexportunk éves szinten 70-75 millió dollár értékű kivitelelmaradást eredményezett. Az idei év elején született ideiglenes megállapodás révén ebből mintegy 30-35 millió dollárnyi export előtt nyílt meg az út. További, közel hasonló értékű kivitelre nyílhat reális lehetőség a mostani budapesti megállapodásnak köszönhetően. Ez azonban azt is jelenti, hogy mintegy 5-10 millió dollárnyi exportelmaradás -- elméletben -- még mindig lesz. Az általunk megkérdezett szakértők egyébként rámutatnak arra, hogy egyedül a sertéshús esetében érik hátrányok a magyar exportőröket. A kukoricaexport korlátozása ugyanis megszűnik, míg a búzára, csirkehúsra és paradicsompürére megállapított kedvezményes kvóták nagysága nem haladja meg a védintézkedéseket megelőző időszakban regisztrált magyar éves átlagos exportot az egyes érintett termékekből. Szeptemberig egyedül a sertéshús kivitele esik ilyetén módon korlátozás alá.
Ugyanakkor Magyarország -- a hosszú ideje hangoztatott lengyel kérésnek eleget téve -- exportszubenciós kötelezettséget vállalt. A vállalások azonban -- információink szerint -- eleve egybeesnek a szubvenciós rendeletben általában is foglaltakkal.
Ami pedig a lengyel halszállítmányokra nyitandó, 5 millió dollár értékű kedvezményes kvótát illeti, Budapest szerint ez nem okoz majd problémát a hazai ágazatnak. A megállapodás ugyanis a feldolgozott tengeri haltermékekre vonatkozik.
A magyar--lengyel megállapodás mindezek mellett külön is intézkedik arról, hogy Magyarország április 15-ig kivonja Lengyelországot a BSE miatt elrendelt importtilalom által sújtott országok köréből. Az általános tilalom egyébként megszegte a CEFTA-vállalást is, a szabadkereskedelmi társulás februári bukaresti ülésén ugyanis a résztvevők vállalták: csak akkor rendelnek el a BSE-hez, illetve a száj- és körömfájáshoz hasonló járványok esetében egymásra vonatkozó importtilalmat, ha bizonyíthatóan előfordul megbetegedés az adott országban. Ilyenre pedig nem volt példa. Az átfogó tilalom -- mint minden, általános hatályú intézkedés -- erőteljesen megkérdőjelezhető. Ami egyébként be is bizonyosodott, egyebek között a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyik legutóbbi állat- és növény-egészségügyi bizottsági ülésén, amikor több oldalról is támadás érte Magyarországot állat-egészségügyi importtilalmi rendelkezései miatt. Az ilyen védhetetlen intézkedések ráadásul sokat ártanak a magyar exportnak, hiszen válaszlépésekre késztet(het)ik a partnereket. Egy-egy ilyen "párbaj" rosszul is végződhet Budapest szempontjából, kiváltképpen mivel a magyar agrárexport két és félszerese az -importnak.