Lesz-e rejtett áremelés

A kiskereskedelmi láncoknak egyedül Németországban 8-10 milliárd márkájába kerül majd a felkészülés az euróérmék és -bankjegyek megjelenésére -- írja a Handelsblatt. A költségek ugyan az adóból leírhatók, így az összeg felét közvetetten az adózók állják; a másik felét azonban fogyasztóvédő szervezetek szerint a vásárlókon hajtják majd be a cégek. A szükséges beruházásokon túl valakinek le kell nyelnie az árak euróba való átszámításának költségeit is: ez abból adódik, hogy a 9-re végződő összegek megtartása miatt az egyszerű átváltásból adódó értéket le- vagy felfelé korrigálni kell.
A GfK németországi felmérése szerint a fogyasztóvédők aggodalma -- legalábbis az élelmiszer-kereskedelemben -- alaptalan. Az erős verseny miatt a szupermarketek árain a legutóbbi forgalmiadó-emelés sem látszott meg érdemlegesen -- emlékeztet a nemrég közzétett tanulmány. A GfK arra számít, hogy a láncok a szállítóikra nehezedő árnyomás fokozásával igyekeznek majd ellentételezni az euróátállás miatti veszteségeiket. A gyártók számára ebben a helyzetben a csomagolási méretek változtatása látszik a leginkább járható útnak.
Az Európai Bizottság legfőbb céljának azt tekinti, hogy a nemzeti valutából euróra történő átárazás ne veszélyeztesse az árszínvonal stabilitását, annak megőrzése ugyanis az Európai Központi Bank alapvető feladata. Ezt a napokban Pedro Solbes pénzügyekért felelős biztos is hangoztatta, rossz példaként emlékeztetve arra az inflációs hullámra, amit Nagy-Britanniában a harminc évvel ezelőtt végrehajtott árreform -- a decimális rendszerre való átállás -- előidézett.
Hogy az árstabilitás melletti állásfoglalás ne csupán pusztába kiáltott szó legyen, az Európai Bizottság erről szóló megállapodást igyekszik tető alá hozni a tagországok kereskedelmi szövetségeivel. Egyes tagállamokban már születtek részeredmények e téren; Németországban például a kiskereskedők kötelezettséget vállaltak az euróátállás "átlátható" végrehajtására.