A kutatók elképzelése szerint egy nap majd az ember ruházata elegendő elektromosságot tud termelni ahhoz, hogy a nála lévő MP3-as lejátszó, mobiltelefon és kézi számítógép működni tudjon. Az egyetlen feltétel, hogy az illető napfényes helyen tartózkodjon.
Az ötlet a fény hatására elektromosságot termelő szintetikus szövet kifejlesztőitől származik. A stuttgarti tudósok szerint a speciális szálak beleszőhetők a hagyományos, mosógéppel mosható ruhákba, így lényegében egy észrevétlen, hajlékony és hordozható napelemről van szó. Reményeik szerint a hordozható számítógépek fejlesztése is lendületet kap a találmány által, és lassan lecserélhetők lesznek a hagyományos elemek és üzemanyagcellák.
Az ambiciózus tervek szerint a speciális szövetből készített hajóvitorlák elegendő áramot tudnának biztosítani a hajón lévő elektromos berendezéseknek.
A hétköznapi napelemes számológépek elvéhez hasonlóan ebben a találmányban is szendvicsszerűen három réteg rakódik egymásra. Két vezető elektróda között úgynevezett nem kristályos, amorf szilikon található. A felső réteget sok elektront tartalmazó lakk borítja, az alsó pedig kevés elektront tartalmazó mázat kap, a közbülső semmilyen borítást sem kap. Amikor a fotonok elérik a felső réteget, akkor kiszorítják az ott lévő többletelektronokat, amelyek így a középső rétegen keresztül az alsó, elektronszegény réteghez jutnak. Az ekkor keletkező elektromosság használható áramforrásként.
Markus Schubert és Mihail Rahlin akkor fedezték fel az eljárást, amikor az amorf szilikont hullámos felszínre próbálták felhelyezni. Rájöttek, hogy a szálak köré helyezve a hármas réteget hengeres formában is megvalósítható a napelem. Tapasztalatuk szerint optikai kábelek és drótok is alkalmasak lehetnek az átalakításra, feltéve, hogy ellenállnak az ultraibolya sugárzásnak és a rétegek felhelyezésénél használt 100 Celsius-fokos hőmérsékletnek.
A kutatók előtt álló legnehezebb feladat most, hogy miként lesznek képesek megteremteni a kapcsolatot a szövet egyes apró szálaival. A tapasztalatok szerint ugyanis a már megtermelődött áram kinyerése a legnehezebb. A fejlesztésen dolgozó ElectroTextiles vállalat munkatársai elismerik, hogy még számos részlet igényel további kutatást. Például az amorf szilikonon alapuló napelemek jelenleg kevésbé hatékonyak, mint a kristályalapúak, bár a tudósok szerint az új technológiának több előnye is van. Hajlékonysága mellett a kristályoknál mintegy ezerszer jobban nyeli el a fénysugarakat, és nem utolsósorban az amorf szilikon ára jóval alacsonyabb.