Az IMF -- a legtöbb hivatalos előrejelzéshez hasonlóan -- rövid visszaesést vár, melyet a második fél évtől újra dinamikusabb gazdasági bővülés követhet. A recesszió kivédésére megfelelő monetáris politika alkalmazását javasolja elsősorban a valutaalap, mert a lassulással jelentősen mérséklődtek az inflációs veszélyek. A kamatcsökkentésben élenjáró Egyesült Államok példáját az IMF szerint az Európai Központi Banknak gyorsan követnie kell, ha a gazdasági teljesítmény romlásának egyértelmű jelei mutakoznak, vagy ha az euró hirtelen megerősödik. E téren Japán már előbb lépett, a likviditás közvetlenebb bővítését szolgáló rezsim bevezetésével a kamatcsökkentési lehetőségek kimerítését követően.
A költségvetési egyensúly javulása, különösen a fejlett országokban -- Japán kivételével --, arra is módot ad, hogy a védelem második vonalaként a fiskális ösztönzésre építsenek a kormányzatok. Az első lépések már e tekintetben is megtörténtek, főként adócsökkentések formájában. További segítséget jelent, hogy az IMF megítélése szerint az 1997--98-as válságok óta a feltörekvő piacok sebezhetősége is mérséklődött.
Az Egyesült Államok növekedésére adott előrejelzést számos tényező teszi bizonytalanná. A történelmi léptékben mérve még mindig magasan árazott részvénypiac, a vállalatok és háztartások jelentős adósságállománya, az "új gazdaság" bizonyos szektoraiban eszközölt túlzott beruházások további kockázatokat hordoznak. Mivel a tengerentúlra érkezett tőke jelentős részét vonzotta az amerikai termelékenység megugrásába vetett bizalom, sok múlik azon, fennmarad-e ennek fejlődése, megakadályozva a befektetések újraallokálását, a dollár hirtelen leértékelődését. A kamatvágásokon és az adócsökkentések remélt pozitív hatásán kívül szinte csak az egészséges bankrendszer jelent üde színfoltot az amerikai gazdaságban.
Az Európai Unióban 2,5 százalékos növekedésre számít az IMF. Ez ugyan kisebb az Európai Bizottság 2,8 százalékos legfrissebb hivatalos becslésénél (VG, 2001. április 26.), de a valutaalap is bízik abban, hogy az EU belső kereslete megőrzi a gazdaság dinamizmusát. Ezt részben a tovább növekvő foglalkoztatottság és az adócsökkentések miatt erősödő lakossági fogyasztás szolgálja. Az európai vállalatok magas kapacitáskihasználtsága és rendelésállománya azt valószínűsíti, hogy a beruházási aktivitás is fennmarad. Ezt segítheti a tőkepiacok helyett döntően a bankrendszerre épülő finanszírozás, valamint a hosszú távú kamatok csökkenése. A külső sokkokra való kisebb érzékenysége okán az idén egyértelműen Franciaország lehet az unió motorja.
A jelentés szerint az inflációs nyomás enyhülésével itt volna az ideje az európai monetáris politika mérsékelt lazításának. Ebben a fázisban a fiskális politikára még nincs szükség a növekedés támogatásában, de a már elhatározott adócsökkentéseket a kiadási oldalon is ellentételezni kell, figyelmeztet az IMF. Emellett a strukturális reformok fontosságára hívja fel a figyelmet a valutaalap, elsősorban a távközlési és az energiaszektor liberalizálására, kiemelve a francia pénzügyi rendszer és a német nyitvatartási idők nem kellően rugalmas szabályozását.
Az európai lassulás ellenére a tavalyival csaknem azonos teljesítményt vár a rendszerváltó országoktól az IMF. Problémát jelent viszont a legtöbb államban magas infláció és a külső egyensúlytalanság. A valutaalap szerint a gazdaságok többségében a gazdaságpolitikai eszköztár újrasúlyozását kellene fontolóra venni, törekedve a költségvetési politika viszonylagos szigorítására. Ez az infláció kordában tartása mellett tartalékokat képezne az EU-hoz való felzárkózás finanszírozására.
Magyarországon csaknem 5 százalékos növekedésre számít az IMF, 8,5 százalékos infláció és a folyó fizetési mérleg hiányának 5 százalék fölé emelkedése mellett. Mindkét utóbbi mutató javítására alkalmas eszköznek tartaná a jelentés a költségvetési szigort.