A jogszabály részletes listát közöl a szerzői jogvédelem alól adható mentességekről. A tagországok ezek közül választhatnak tetszőleges számú tételt, amelyeknél alkalmazzák a mentesítést; a listán nem szereplő esetekben ugyanakkor semmiféle kivételt nem érvényesíthetnek. Ez a tilalom csupán a már meglévő, csekély jelentőségű, kizárólag analóg használatra vonatkozó mentességekre nem vonatkozik.
A tilalmi listán szereplő egyes tételek esetében -- fénymásolás, magáncélú másolás, továbbá oktatási és kulturális intézményekben történő vetítésre, illetve lejátszásra felvett rádió- vagy televízióműsorok -- a szöveg a jogtulajdonosok "megfelelő kompenzációját" írja elő, például a fénymásoló szalonokra vagy az üres szalagok forgalmazására kivetett díj formájában. Ezt azonban a tagállamok rugalmasan értelmezhetik, kisebb tételek esetében például teljesen elengedhetik a díjat.
Az EU-országoknak másfél év áll a rendelkezésükre, hogy jogszabályaikat összhangba hozzák a direktívával. Ennek révén mód nyílik arra is, hogy az unió és tagállamai ratifikálják a szellemi tulajdon védelméről kötött 1996-os WIPO-egyezményeket (ezek a szerzők, illetve az előadók és a felvételek készítőinek érdekeit védik).
Az Európai Bizottság reményei szerint a direktíva a jogbiztonság megteremtésével ösztönzi majd az alkotómunkát, biztonságos környezetet teremt a szellemi jogvédelem alá tartozó termékek és szolgáltatások nemzetközi kereskedelméhez, és mindezek révén hozzájárul a versenyképes tudásalapú gazdaság kialakításához. A jogszabály megalkotása révén az unió immár nyugodtan nézhet szembe a digitális korszak és az elektronikus kereskedelem kihívásaival -- állítja Frits Bolkestein belső piaci biztos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.