A jogszabály részletes listát közöl a szerzői jogvédelem alól adható mentességekről. A tagországok ezek közül választhatnak tetszőleges számú tételt, amelyeknél alkalmazzák a mentesítést; a listán nem szereplő esetekben ugyanakkor semmiféle kivételt nem érvényesíthetnek. Ez a tilalom csupán a már meglévő, csekély jelentőségű, kizárólag analóg használatra vonatkozó mentességekre nem vonatkozik.
A tilalmi listán szereplő egyes tételek esetében -- fénymásolás, magáncélú másolás, továbbá oktatási és kulturális intézményekben történő vetítésre, illetve lejátszásra felvett rádió- vagy televízióműsorok -- a szöveg a jogtulajdonosok "megfelelő kompenzációját" írja elő, például a fénymásoló szalonokra vagy az üres szalagok forgalmazására kivetett díj formájában. Ezt azonban a tagállamok rugalmasan értelmezhetik, kisebb tételek esetében például teljesen elengedhetik a díjat.
Az EU-országoknak másfél év áll a rendelkezésükre, hogy jogszabályaikat összhangba hozzák a direktívával. Ennek révén mód nyílik arra is, hogy az unió és tagállamai ratifikálják a szellemi tulajdon védelméről kötött 1996-os WIPO-egyezményeket (ezek a szerzők, illetve az előadók és a felvételek készítőinek érdekeit védik).
Az Európai Bizottság reményei szerint a direktíva a jogbiztonság megteremtésével ösztönzi majd az alkotómunkát, biztonságos környezetet teremt a szellemi jogvédelem alá tartozó termékek és szolgáltatások nemzetközi kereskedelméhez, és mindezek révén hozzájárul a versenyképes tudásalapú gazdaság kialakításához. A jogszabály megalkotása révén az unió immár nyugodtan nézhet szembe a digitális korszak és az elektronikus kereskedelem kihívásaival -- állítja Frits Bolkestein belső piaci biztos.