Pert vesztett a főváros

A magyar állam javára döntött pénteken a metróperben a Legfelsőbb Bíróság. Jogerős ítéletével elutasította a fővárosi önkormányzat keresetét, amelyben az az építkezés reá jutó teljes -- csaknem százmilliárd forintos -- összegét követelte. A legmagasabb ítélkező fórum rámutatott: a parlament felhatalmazása nélkül az állam sem vállalhat évekre szóló, milliárdos nagyságrendű kötelezettséget. A közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével nem egyeztethető össze, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül nyújtsanak központi költségvetési támogatást -- hangzott el az indoklásban.
Mint ismeretes: a négyes metró első megépítendő szakaszának finanszírozásáról 1998 áprilisában kötött megállapodást Medgyessy Péter, a Horn-kormány akkori pénzügyminisztere és Demszky Gábor. Alig fél év múlva Járai Zsigmond, a pénzügyi tárca új vezetője felmondta a szerződést. A fővárosi önkormányzat pert indított az intézkedés érvénytelenségének megállapításáért. A jogvitát 1999 nyarán megnyerte. A jogerős ítélet kimondta, hogy a felmondás érvénytelen, vagyis a szerződés él.
Ezt követte a határozat felülvizsgálata, amely csupán az ítélet indoklásából mellőzött néhány megállapítást, ám a vitatott szerződés felmondásának jogszerűtlenségét megállapító döntést nem érintette. Kétségtelen azonban, hogy a felülvizsgálati tárgyaláson -- mint arról a Világgazdaság beszámolt -- a bíróságnak fejtörést okozott: az állam miként vállalhat bizonyos hosszú távú kötelezettséget, ha nem tudja, lesz-e rá pénze? Mivel azonban nem ez volt a felülvizsgálat tárgya, a kérdés válasz nélkül maradt.
A felmondás érvénytelenségét megállapító ítélet alapján a városháza ismét beperelte az államot, mert az nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Az ügyben tavaly szeptemberben hozott elsőfokú határozat rögzítette az állam szerződésszegését. A követelt 100 milliárd helyett azonban csak 26,6 milliárd forintot ítélt meg a bíróság a városházának. A további 71,4 milliárdos igényt idő előttinek találta.
A Legfelsőbb Bíróság pénteki ítéletének indoklásában kifejtette, hogy nem köti a vitatott szerződés érvényességét illetően az első perben hozott jogerős határozat. Hangsúlyozta: központi költségvetési támogatás csak törvényhozási felhatalmazással folyósítható, polgári jogi szerződés alapján -- amit a pénzügyminiszter és a főpolgármester kötött -- azonban nem. A parlamenti döntés után lehet polgári jogi megállapodással rendezni a finanszírozás mikéntjét.
Valószínűleg felülvizsgálati kérelmet nyújt be a főváros -- jelentette be Demszky Gábor. A főpolgármester elmondta: a végső döntést akkor hozzák meg, ha írásban is megkapják az ítéletet. A főpolgármestert meglepte a Legfelsőbb Bíróság álláspontja, mert az teljes mértékben ellentétes a 4-es metróval kapcsolatban hozott eddigi négy döntéssel. Demszky szerint ez az ítélet azt jelenti, hogy az állam polgárai fölé helyezheti magát, s nem kell szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítenie. A főváros az ítélet ellenére nem állítja le a metróépítés előkészítését, mivel a beruházáshoz kapcsolódó felszíni rendezés halaszthatatlan -- fejtette ki a főpolgármester. Így a belterületi földek ellenértékeként kapott mintegy 30 milliárd forintot továbbra is külön számlán kezeli az önkormányzat.
A bíróság döntése azt erősítette meg, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül még egy pénzügyminiszter sem dönthet több száz milliárd forint állami támogatásról -- reagált az ítéletre Varga Mihány pénzügyminiszter.