Spanyol versenyfutás az idővel

A lapunk birtokába került spanyol feljegyzés mindenekelőtt arra figyelmeztet, hogy amennyiben a bővítés után a mai mechanizmusok változatlanul hagyásával folytatódna az EU regionális (hivatalos nevén: kohéziós és strukturális) politikája, ez pusztán a statisztikai átlagok elmozdulása miatt drasztikus átsorolást eredményezne az EU-régiók között, ami mögött azonban nem húzódna reális változás.
Madrid mindezekhez képest hangsúlyozza, hogy egy kibővített Európai Unióban is szavatolni kellene azon alapelv érvényességét, amely "a tagországok közötti szolidaritás és társadalmi kohézió fenntartását, az életszínvonal, az életminőség és a gazdaság folyamatos növekedését" célozza. Spanyol megítélés szerint az EU regionális és kohéziós politikája valójában "az európai építmény meghatározó pillére".
"Spanyolország úgy érzi, hogy elérkezett az idő az ügy felvetésére", tekintettel annak az egyik legérzékenyebb fejezetre gyakorolt hatására -- szögezi le a memorandum. A madridi papír ugyan azonnal visszhangra lelt a nemzetközi sajtóban is, ám brüsszeli diplomáciai körökben úgy vélik, hogy voltaképpen nem történt semmi más, mint hogy spanyol részről is "nevén nevezték a mindenki által már réges-régen ismert gyereket" (miként az unió tanácsának egyik illetékese fogalmazott).
"Úgy gondolom, hogy természetesnek tekinthető, ha a tárgyalások végjátékához közeledve mindenki fokozatosan asztalra teszi kártyáit. Mellesleg éppen ez az, amit már régóta szorgalmaztak a jelölt országok is" -- mutatott rá ennek kapcsán egy neve mellőzését kérő tagországbeli diplomata.
Brüsszelben emlékeztetnek, hogy a spanyol lépés voltaképpen már csak egy újabb állomás a hetek óta tartó folyamatban. Stockholmban az osztrák kancellár terjesztette elő kormánya álláspontját a munkaerő szabad áramlása kapcsán, a múlt héten pedig Berlinben szivárogtatták ki -- igaz, utóbb formális és hivatalos jellegét egyelőre cáfolva -- azokat a német véleményeket, amelyek bizonyos szolgáltatási szektorokban is kívánatosnak tartanák a munkaerőnél Brüsszelben megfogalmazott hétéves átmeneti korlátozást a leendő újabb tagtársakkal szemben.
A spanyol lépés ugyan látszólag még korai, hiszen a bizottsági tárgyalási menetrend ("útiterv") szerint a regionális politikával foglalkozó fejezetre csupán jövőre -- éppen az akkor sorra kerülő soros spanyol EU-elnökség idején -- kerülne sor. Diplomáciai körökben ugyanakkor emlékeztetnek, hogy Madrid lépéskényszerbe került éppen a leendő EU-elnöksége miatt (amely alatt kevesebb mozgástere lesz majd szűken vett nemzeti érdekek hangoztatására), valamint mert már ebben a fél évben az asztalra kerül a német érdekek szempontjából különösen érzékenynek tekintett munkavállalás témaköre.
A spanyol diplomácia sohasem csinált titkot abból, hogy mindaddig vonakodik végleges engedményt tenni a német követelésekkel szemben, amíg nem érzi biztosítottnak a Madrid számára leginkább fájó terület -- a felzárkózási alapok -- spanyol érdekeknek megfelelő majdani kezelését. A téma mostani formális elővezetésével Spanyolország minden jel szerint a kérdés egyfajta előzetes megvitatását és bizonyos garanciák megszerzését szeretné, mielőtt áldását adná a "munkaerő-fejezet" ideiglenes lezárására.
Korábban voltak ugyan olyan hangok, amelyek kizárták az effajta spanyol árukapcsolás valószínűségét, arra hivatkozva, hogy a nizzai csúcson Aznar kormányfő elérte a vétójog fenntartását a 2007-től esedékes közösségi regionális politikai csomag megtárgyalására is. Azonban láthatóan "túl nagy a tét, és a német--osztrák páros nagyon is erőteljes nyomást fejt ki" saját szemontjai érvényesítésére, e mellett spanyol részről láthatóan már nem érezték tovább tarthatónak a hallgatást -- jegyezte meg a már idézett EU-diplomáciai forrás.