Szuperfelügyeletté alakítják
A Bundesbank szerepének alapos vizsgálatát és módosítását az tette szükségessé, hogy az intézménynek az euró bevezetésével át kellett adnia a monetáris politika irányításával kapcsolatos feladat- és hatásköröket az Európai Központi Banknak (ECB). Ez egyúttal azt is jelentette, hogy feleslegessé vált az intézmény 17 ezer fős foglalkoztatotti állományának egy része.
Az átalakítás a Bundesbank korábbi regionális hálózatát is érinti. A korábbi kirendeltségeket ugyan fenntartanák, de a kilenc regionális egység vezetője a jövőben nem lesz tagja a Bundesbank tanácsának, ennek megfelelően a monetáris politika alakításában fenntartott korábbi szavazati jogukat is le kell adniuk. Kamatügyekben a későbbiek során az ECB már csak Bundesbank frankfurti központjának illetékeseivel konzultál. Magának az igazgatótanácsnak a létszámát a mostani nyolcról hatra csökkentenék.
A hajdani nagy hatalmú szövetségi jegybank először tiltakozott az átszervezés ellen, utóbb azonban tudomásul vette a tervezett intézkedéseket. Az átalakítás nyomán idővel létrejön egy három pilléren nyugvó felügyeleti szuperszervezet, amely hagyományos bank- és hitelfelügyelet mellett a biztosítás- és értékpapír-piaci ellenőrző funkciókat is felöleli.
Az új csúcsszervezet a pénzügyi szolgáltatások és pénzpiaci felügyelet szövetségi hivatala néven jön létre, és megtartja eddigi frankfurti, illetve bonni igazgatóságait. Az élén egy elnök áll majd, akinek az első helyettese a három fő felügyeleti ág munkája közötti koordinációért lesz felelős. A banki, a biztosítási és az értékpapír-piaci ág munkáját egy-egy alelnök irányítja majd. Az egész ellenőrzési apparátus költségeit a felügyelt ágazatoknak kell állniuk.
A vezetői kinevezések rendjéről és létszámigényéről csak a törvény-előkészítás későbbi szakaszában határoznak -- mondotta a tervezetet ismertetve Hans Eichel német pénzügyminiszter. A Reuters által idézett nyilatkozatában a politikus kijelentette, hogy a következő hetekben meghallgatásokat tartanak a tervezett szabályozás ügyében. A kabinet legkésőbb június elején dönt a dologról, a Bundestag pedig még a nyári szünet előtt tárgyalhat róla. A felsőház csak kétharmados többséggel utasíthatja el az ügyben az alsóház döntését.
