Európai átlagban 33 százalékkal nőtt 1990 és 2000 közt azoknak az aránya, akik nem nagyon, illetve egyáltalán nem bíznak az EU-ban -- olvasható a Reader''s Digest felmérésében. A 11 uniós tagállamra, Norvégiára és Svájcra kiterjedő közvélemény-kutatás eredményei szerint kivétel nélkül minden vizsgált országban bővült az EU-szkeptikusok tábora, legjobban Svéd-, legkevésbé Spanyolországban.
Számos tagjelölt államban is egyre többen vetik el a tagságot. Észtországban az EMOR áprilisi felmérése szerint már a polgárok 53 százaléka utasítja el a belépést, miközben azt alig 36 százaléknyian helyeslik. Szlovéniában a csatlakozás támogatottsága a Ninamedia felmérése szerint a napokban 50 százalék alá (48-ra) zuhant, bár ez még relatív többséget jelent (az elutasítók aránya 36 százalék).

A belépést pártolók táborának fogyatkozása Cseh- és Lengyelországban is régóta komoly problémát jelent az integrációpárti kormányzatok számára. Korábban mindkét országban láttak már napvilágot olyan felmérések, amelyek szerint a csatlakozást ellenző polgárok aránya csupán nagyjából akkora, mint a tagságot igenlőké. A lengyelországi EU-szkepszis előretörése miatti aggodalmának a napokban Charles Gati magyar származású amerikai politológus is hangot adott egy washingtoni előadása során.
Magyarországon a Külügyminisztérium felkérésére készült legutóbbi (tavalyi) közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy egy referendumon a polgárok 65 százaléka voksolna igennel, s csupán 8 százaléka nemmel a belépésre. A tárca az idén is tervez hasonló (háromezres mintán alapuló) közvélemény-kutatást az év második felében.
A Central European Group for Opinion Research április elején közzétett kutatása szerint a magyarok 65 százaléka támogatja a tagságot, s csupán 15 százalékuk utasítja azt el. Ez sokkal bátorítóbb adatpár az integrációpártiak szemszögéből, mint a csehek körében (ugyanazon felmérés keretében) mért 45-24-es vagy a lengyelek körében (szintén ugyanazon alkalommal) regisztrált 55-30-as arány.
Elemzők szerint az észtországi EU-szkepszis nem kis mértékben arra vezethető vissza, hogy a szovjet megszállás alól alig tíz éve felszabadult észt társadalom különösen érzékeny a visszaszerzett szuverenitás bármilyen csorbítására. Arra is emlékeztetnek, hogy az ország vezető gazdasági-üzleti napilapja, a tekintélyes Aripaev ("az észt VG") néhány hónapja nyíltan EU-szkeptikus fordulatot vett kommentárjai hangnemében, ami nyilvánvalóan hozzájárult az unióellenesség térnyeréséhez. "Ma már semmi különbséget nem látunk Johannes Vares Barbarus delegációja, amely 1940-ben az észt függetlenséget feladni ment Moszkvába, illetve a mai brüsszeli észt delegáció között, mert egyikük sem rendelkezett-rendelkezik az észt nép felhatalmazásával" -- írta a napokban a közvélemény-kutatási adatokra utalva az Aripaev.
A helyzet persze nem minden tagjelölt államban ilyen sötét az integráción fáradozók szempontjából. Litvániában például a múlt héten közzétett legfrissebb (kormányzati megrendelésre készült) felmérés a Reuters szerint azt mutatta, hogy soha nem látott magasságokba emelkedett a belépést pártolók aránya: 49,6 százalékra, miközben az ellenzőké 27,8 százalékos. A fenti adatok fényében azonban a litván (és a magyar) helyzet elemzők szerint inkább kivételnek, mint főszabálynak tűnik.