Európai átlagban 33 százalékkal nőtt 1990 és 2000 közt azoknak az aránya, akik nem nagyon, illetve egyáltalán nem bíznak az EU-ban -- olvasható a Reader''s Digest felmérésében. A 11 uniós tagállamra, Norvégiára és Svájcra kiterjedő közvélemény-kutatás eredményei szerint kivétel nélkül minden vizsgált országban bővült az EU-szkeptikusok tábora, legjobban Svéd-, legkevésbé Spanyolországban.
Számos tagjelölt államban is egyre többen vetik el a tagságot. Észtországban az EMOR áprilisi felmérése szerint már a polgárok 53 százaléka utasítja el a belépést, miközben azt alig 36 százaléknyian helyeslik. Szlovéniában a csatlakozás támogatottsága a Ninamedia felmérése szerint a napokban 50 százalék alá (48-ra) zuhant, bár ez még relatív többséget jelent (az elutasítók aránya 36 százalék).
A belépést pártolók táborának fogyatkozása Cseh- és Lengyelországban is régóta komoly problémát jelent az integrációpárti kormányzatok számára. Korábban mindkét országban láttak már napvilágot olyan felmérések, amelyek szerint a csatlakozást ellenző polgárok aránya csupán nagyjából akkora, mint a tagságot igenlőké. A lengyelországi EU-szkepszis előretörése miatti aggodalmának a napokban Charles Gati magyar származású amerikai politológus is hangot adott egy washingtoni előadása során.
Magyarországon a Külügyminisztérium felkérésére készült legutóbbi (tavalyi) közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy egy referendumon a polgárok 65 százaléka voksolna igennel, s csupán 8 százaléka nemmel a belépésre. A tárca az idén is tervez hasonló (háromezres mintán alapuló) közvélemény-kutatást az év második felében.
A Central European Group for Opinion Research április elején közzétett kutatása szerint a magyarok 65 százaléka támogatja a tagságot, s csupán 15 százalékuk utasítja azt el. Ez sokkal bátorítóbb adatpár az integrációpártiak szemszögéből, mint a csehek körében (ugyanazon felmérés keretében) mért 45-24-es vagy a lengyelek körében (szintén ugyanazon alkalommal) regisztrált 55-30-as arány.
Elemzők szerint az észtországi EU-szkepszis nem kis mértékben arra vezethető vissza, hogy a szovjet megszállás alól alig tíz éve felszabadult észt társadalom különösen érzékeny a visszaszerzett szuverenitás bármilyen csorbítására. Arra is emlékeztetnek, hogy az ország vezető gazdasági-üzleti napilapja, a tekintélyes Aripaev ("az észt VG") néhány hónapja nyíltan EU-szkeptikus fordulatot vett kommentárjai hangnemében, ami nyilvánvalóan hozzájárult az unióellenesség térnyeréséhez. "Ma már semmi különbséget nem látunk Johannes Vares Barbarus delegációja, amely 1940-ben az észt függetlenséget feladni ment Moszkvába, illetve a mai brüsszeli észt delegáció között, mert egyikük sem rendelkezett-rendelkezik az észt nép felhatalmazásával" -- írta a napokban a közvélemény-kutatási adatokra utalva az Aripaev.
A helyzet persze nem minden tagjelölt államban ilyen sötét az integráción fáradozók szempontjából. Litvániában például a múlt héten közzétett legfrissebb (kormányzati megrendelésre készült) felmérés a Reuters szerint azt mutatta, hogy soha nem látott magasságokba emelkedett a belépést pártolók aránya: 49,6 százalékra, miközben az ellenzőké 27,8 százalékos. A fenti adatok fényében azonban a litván (és a magyar) helyzet elemzők szerint inkább kivételnek, mint főszabálynak tűnik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.