Tovább nőtt az infláció

Márciusban 1 százalékos volt az egyhavi áremelkedés, Így a tizenkét havi drágulás mértéke 10,5 százalékra nőtt. Az első negyedév utolsó hónapjában -- csakúgy, mint tavaly július óta mindig -- elsősorban az élelmiszerek drágulása okozta a magas inflációt. Gyorsan emelkedtek a pék- és idényáras élelmiszerárak, de a március 1-jei gyógyszerdrágulás hatása is erőteljes volt. A szolgáltatások árának moderált emelkedésében benne van az is, hogy a szerencsejáték drágulását a KSH nettó módon számolja el, vagyis a nyereményalap növekedésével korrigálták a bruttó áremelkedést -- mondja Kovács György, a DG-Bank elemzője.
A piacon nem okozott nagy meglepetést az inflációs adat, hiszen az beleesett az "előrejelzési tartományba". A márciusi fogyasztói árindex azonban inkább a pesszistább elemzőket igazolta. Különösen kedvezőtlen, hogy a KSH által számított maginfláció 10,3, az MNB-s pedig 11 százalékra kúszott fel, ami azt jelenti, hogy a drágulás most már gyakorlatilag kizárólag belső tényezőkön múlik -- hívja fel a figyelmet Békés Gábor, a Lehman Brothers londoni elemzője. A KSH maginflációja egyébként 1998 decembere óta nem volt ilyen magas.
A rossz adatok ellenére az elemzők többsége az infláció lassú csökkenését várja. Van rá esély, hogy az élelmiszerárak gerjesztette inflációs feszültség lassan kimegy a rendszerből -- fogalmaz Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő makroelemzője.
A nyerstermékeknél már enyhült az áremelkedési nyomás, ami biztató a jövőre nézve. Ugyanakkor az élelmiszerárak alakulása az egyik legbizonytalanabbul alakuló inflációs komponens, ezért az elemző még korainak tartja a túlzott optimizmust.
Az első negyedév 10,3 százalékos átlagos drágulása után -- mely egyébként egybeesik a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével -- az elemzők előrejelzései alapján stagnálás vagy kisebb csökkenés várható. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője 10 százalék fölé várja a második negyedéves árszínvonal-emelkedési ütemét, Forián Szabó 10,3 és 10,5 közötti havi árindexeket jósol a következő három hónapban. Az áprilisi inflációról már nagyjából látszik, hogy nem alakul túlságosan jól, és több termék áremelkedése is várható még a közeljövőben. Ilyen például a repülőjegy, a benzin drágulása, de a jövedéki adó emelkedése következtében még a dohánytermékek ára is növekedni fog.
A szakértők között teljes az egyetértés abban, hogy nagyobb inflációcsökkenés csak az év második felében következhet be. Ekkortól lehet számítani egy erőteljesebb bázishatásra, csökkenhet az élelmiszer-drágulás üteme, és a külső hatások is kedvezőbben alakulhatnak.
Mindenesetre a MNB prognózisa már a második negyedévben is jelentős dezinflációval számol, hiszen az átlagos árnövekedést 9,7 százalékra tette. Amennyiben ez nem következik be, az éves előrejelzés csak rendkívül kedvező körülmények között teljesülhet. A legtöbb elemző ebben nem hisz, és a 8-9 százalékos tartományon kívül, a 9,2-9,5 százalékos sávba várja az éves átlagos inflációt. A decemberi árindexszel kapcsolatos várakozások többnyire a 7-8 százalékos tartományban szóródnak, de vannak borúlátóbb elemzők is.
A magyar gazdaság legérzékenyebb pontja a következő öt évben az infláció lesz -- mondta Matolcsy György gazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Ugyanakkor a gazdaságirányítás képviselői a friss számokkal kapcsolatban nyugodtan nyilatkoztak. A márciusi adat pontosan megegyezik a Pénzügyminisztérium várakozásaival -- mondta Kovács Álmos, a PM helyettes államtitkára. Járai Zsigmond jegybankelnök néhány tized százalékponttal kisebb értéket várt, de -- mint mondta -- ez a negyedéves előrejelzés pontosságát nem befolyásolta.