Van-e víz a vörös bolygón

A Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lender 1999-es kudarcai óta a szombaton induló Mars-expedíció lesz az első a Naptól számított negyedik bolygóra. Mint ismeretes, az 1999-es kutatóút kudarcát a brit és a metrikus mértékegységek átváltásának elmulasztása okozta többek között. A jelenlegi űrjárművön a szakemberek ezért összesen 144 változtatást hajtottak végre, és mintegy 220 ezer paramétert figyelnek folyamatosan, amelyek közül akár egyetlenegynek a megváltozása is sikertelenné tehetné az expedíciót.
A Marsra több mint 30 misszió indult az elmúlt negyven évben három ország szervezésében. Ezek kevesebb mint harmada járt sikerrel.
A kutatók és a közvélemény számára a Mars az egyik legtitokzatosabb bolygó, sokban hasonlítható a Földhöz, és feltételezések szerint felszínén az élet nyomai is fellelhetők. A 730 kilogramm súlyú Odyssey ezeket a sejtéseket hivatott tisztázni. Fedélzetén három fontos műszert visz magával.
Az első egy hőemissziós mérőműszer, amely segítségével vizsgálható az ásványkincsek eloszlásának és a felszín rajzolatának összefüggése. A karbonátok, szilikátok, szulfitok és oxidok az infrafény alatt különböző színűnek mutatkoznak. A figyelem középpontjában itt a vízben oldott formában is föllelhető ásványok állnak.
A másik fontos berendezés a gammasugár-spektrométer, ez "virtuális zuhanyként" pásztázza végig a felszínt, főként hidrogén után kutatva, amely akár jég formájában is jelen lehet. Az utat szervező floridai űrbázis kutatói elmondták, ez az első alkalam, hogy olyan űrjármű vizsgálja a Marsot, amely föl van szerelve a felszínközeli vizek és korábbi víznyomok megtalálásához szükséges műszerekkel. Bár a korábbi expedíciók révén rengeteg információval rendelkeznek már, a kutatók számára még mindig nem világos, milyen anyagokból is áll a Mars. Minden bizonnyal a következő évtizedre marad a bolygó kőzetmintájának a Földre hozataláról szóló ambiciózus terv végrehajtása.
A harmadik műszer a Mars környéki sugárzásokat hivatott mérni, amely minden további misszió számára fontos lehet.
Az Odyssey jövő januárban kezdi meg a tevékenységét a bolygó körül, és a vizsgálatokat egészen 2004 júliusáig folytatja, sőt ezt követően is a helyén marad, és segíti a jövőbeli Mars-expedíciókat.
A 70-es évektől kezdve foglalkoztatja a tudósokat a Marson lévő élet lehetősége. Számos, távcsövel tett megfigyelés ellenére a kutatók számára az már bizonyos, hogy a Mars atmoszférája túl vékony és hőmérséklete túl alacsony ahhoz, hogy felszínén folyékony halmazállapotú vizet találhassanak. Az élethez szükséges három tényező, a szükséges energiaforrás, a szerves anyagok és a víz meglétére azonban továbbra is van esély, ugyanis több korábbi vizsgálat felszín alatti vizek létezését jelezte. A kérdés tehát az, korábban elég meleg volt-e a Mars felszíne ahhoz, hogy a kellő idő alatt a vizes környezetben kialakulhattak volna az élet nyomai. A jelenlegi út során hidrogénkitörési pontokat keresnek, amelyek egy későbbi expedíció célállomásai lehetnek majd, hiszen elsődlegesen ebben környezetben keresendők az esetlegesen megindult biológiai folyamatok nyomai.
Az is hasznos lehet a kutatás számára, ha az derülne ki, hogy nincs élet a Marson, ugyanis a bolygó jelenlegi helyzete sokban hasonlít a Föld egykori, az élet megjelenése előtti állapotára.
A floridai Cape Canaveralen lévő légibázisról szombaton induló űrexpedíció költségvetése 297 millió dollár. A Delta II rakéta meghajtásával a jármű összesen 457 millió kilométert tesz majd meg, és a tervek szerint októberben érkezik a Marshoz.