Eladósodtak a szolgáltatók

Szerbiában az 1999-es NATO-légitámadások óta napirenden vannak az áramkimaradások, amikor is az elosztókapacitás 30 százaléka megsemmisült -- emlékeztet a Reuters. A hálózat 15 éve nem bővült, miközben a fogyasztás átlagosan évi 3-5 százalékkal nőtt. Szerbia Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának, Görögországnak és a Boszniai Szerb Köztársaságnak tartozik elektromos energiával, összességében 1,2 milliárd kilowattórával.
Az állami kézben lévő szolgáltató 3,6 milliárd kilowattórás hiánnyal számol az idén. Fenntartási munkálatokra hivatkozva a múlt héten az áramellátás napi négyórás szüneteltetését vezette be. Goran Novakocics energiaügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy a kormány mindent megtesz a szükségletek előteremtésére. Hozzátette, hogy ha az áramkimaradások továbbra is elkerülhetetlenek lesznek, azokat jobb nyáron, mint télen elszenvedni.
A minap a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban, Montenegróban is bevezették az áramellátás visszafogását. A szolgáltató első fokú korlátozást jelentett be, ami a köztéri világítás mérséklését, illetve a tévé- és rádióadások lerövidítését jelenti -- írja a BBC. Az intézkedésre az importált energia mennyiségének csökkentése miatt volt szükség, amit pedig az eddig felhalmozott adósság nagysága indokolt. Az országnak augusztus elejéig 35 millió német márkát kellene törlesztenie. A nehézségekhez a szárazság is hozzájárult, ami a vízi erőművek romló teljesítménye révén éreztette hatását.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa októberben dönt arról, hogy odaítéli-e a szerb szolgáltatónak a tervbe vett, 90 millió eurós kölcsönt. A pénzt az erőművek és az elosztási rendszer újjáépítésére, illetve korszerűsítésére szánják. A tagjai közé Belgrádot Milosevics bukása után elsőként visszavevő nemzetközi pénzügyi intézménynek ez lenne a második beruházása Jugoszláviában.