Fillérekről szól a brit kampány
A konzervatívok 6 pennyvel csökkentenék az üzemanyagok adóját, és más közterhek csekély mérséklését is kilátásba helyezték. Ezzel együtt is 66 milliárd fonttal növelnék a következő három év során a közkiadásokat. Így csupán 8 milliárddal maradnak el a 442,6 milliárdos hároméves programot hirdető Munkáspárttól. Egy elemző szerint a toryk, mivel nincs veszítenivalójuk, merészebb adócsökkentéseket is kilátásba helyezhettek volna -- 8 milliárd fontos mérséklési ígéretük csupán arra volt jó, hogy az összeg kamataival is számoló Gordon Brown pénzügyminiszter a közkiadások 20 milliárdos megkurtításával vádolja őket. A konzervatívok azzal vágtak vissza, hogy a kormány kiadásnövelő terveihez még 10 milliárd font hiányzik. Ezt azonban a gazdasági növekedés jó esetben egy év alatt is előteremtheti, vélik elemzők. A közhangulat pedig, úgy tűnik, inkább a közszolgáltatások színvonalának javítása, mintsem az adócsökkentések mellett van. A brit állam egyébként legtöbb európai társánál kevesebbet oszt el újra a nemzeti jövedelemből.
Markánsabbak a különbségek a kül-, főleg az Európa-politika vonatkozásában. William Hague konzervatív vezér és pártja a szerződések rugalmasságát szorgalmazza, azaz a kibújás lehetőségét bármely új közösségi kezdeményezés alól. Ennek megfelelően a védelmi politikában is az amerikai vélemények visszhangozója. Tony Blair kormányfő Munkáspártja viszont nem csak a védelmi, de a monetáris integráció irányában is megengedőbb, felvetve Nagy-Britannia csatlakozását az euróövezethez akár már a következő ciklusban, ha a lakosság is úgy dönt. A konzervatívok ezzel szemben -- fél szemmel az üzleti szférára is figyelve -- csupán annyit kötöttek ki, hogy a közös pénz a júniusban megválasztandó parlament mandátumának lejárta előtt nem váltja fel a fontot, távolabbi terveikről nem nyilatkoztak.
Hasonlóan ködösek még a Munkáspárt elképzelései a közösségi szolgáltatások egy részének magánszektorba történő kiszervezésével kapcsolatban. A közszféra hagyományosan munkáspárti szavazói, a tanárok és ápolók körében nem népszerű elképzelés részletei a választások után válhatnak nyilvánossá. Blair nyilatkozataiból kitűnt, hogy vállalkozik a reformok végigvitelére, ha erre egyértelmű felhatalmazást kap a választóktól -- írja a The Wall Street Journal Europe.
A magánszektor szerepét növelnék a konzervatívok, ha más módon is. A toryk a kereskedelmi és ipari minisztérium gazdasági befolyását költségvetésének és vállalkozássegítő programjainak visszafogásával mérsékelnék. A párt célja -- a kisebb jelentőségű adócsökkentések mellett -- egy új deregulációs bizottság felállítása. Más irányból közelítik a gazdasági liberalizációt a munkáspártiak, akik konkrétan két jogszabály, a vállalkozási és a csődtörvény változtatásával, illetve a versenyfelügyelet erősítésével továbbra is erős autonómiát ígérnek az üzleti szektornak.
Míg a kormánypárt inkább a tömegközlekedést fejlesztené -- válaszolva az első ciklusa idején emiatt kapott kritikákra is --, addig ellenzéke inkább a magánautókat használókat célozza elképzeléseivel. A Munkáspárt 60 milliárd fontot fordítana a vasúthálózat utaskapacitásának 50 százalékos bővítésére és a városi tömegközlekedés "villamosítására". Ugyanekkora összeget költene a közutakra is, célja a balesetek számának 40 százalékos csökkentése tíz év alatt. A toryk az üzemanyagadó mérséklése mellett új utakkal segítenék az autósokat, 80 mérföldre emelve az autópályán a sebességhatárt. Ígéretet tettek a vasúti szolgáltatás színvonalának javítására is.
