Kedvező munkanélküliségi adatok

Az első negyedévben a munkanélküliek száma 28 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest. Így a három hónap átlagos munkanélküliségi-rátája -- az egy hónappal korábbi felméréshez hasonlóan -- hat százalékon áll. Ez 0,7 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Nemzetközi összehasonlításban is kedvező a magyar adat, az Európai Unióban 2001 februárjában 8,2 százalékos volt a munkanélküliségi-ráta. Nyugat-Európában egyébként szintén csökkenő trend figyelhető meg.
A három hónap közül márciusban volt a legalacsonyabb a ráta, 5,6 százalékos. Januárban 6,1, februárban 6,2 százalékon állt a mutató. A márciusi szám egyébként ellentmondott az előző három hónap lassan emelkedő, stagnáló trendjének, amelyről korában is sejthető volt, hogy inkább szezonális jellegű.
A mutató erős ingadozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkapiac ilyen erős mozgásban van. Mivel a KSH mintavételi eljárással becsüli a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget, törvényszerű, hogy az adatok csak bizonyos hibahatárokon túl mutatnak megbízhatóan változást. Ráadásul az említett szezonális hatások is befolyásolhatják a mutatót. Ezért érdemes a minden hónapban kiszámolt háromhavi átlagokat figyelembe venni. Általában is megfigyelhető, hogy egy három hónapos időszakban egy-egy kiugróan alacsony havi érték mindig akad, ez feltehetően a munkapiac szezonális változásaival (például alkalmi munkaviszony, idénymunka) magyarázható.
A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 3 852 000 fő volt, ezerrel több, mint tizenkét hónappal korábban. Ugyanakkor kismértékű negatív változás megfigyelhető: a november--januári méréshez képest egy hónappal később 19 ezerrel, most pedig újabb 11 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt a gazdaságban.
A mostani adat pontosította az elképzeléseket azzal kapcsolatban, hogy a minimálbér-emelés okozott-e jelentős változásokat a munkapiacon. A januári, illetve februári magasabb munkanélküliségi adatok magyarázóereje ugyanis igen gyenge, hiszen ebben az időszakban általában megfigyelhető egy ilyen irányú szezonális ingadozás. Mivel márciusban a munkanélküliségi-rátában csökkenés volt megfigyelhető, feltételezhető, hogy a kormányzati intézkedés nem járt a munkanélküliség megugrásával. Ezt egyébként a kereseti statisztikai adatok is alátámasztják.