Késik a közös álláspont

Sem a tagállamok nagyköveteinek csütörtöki ülése, sem pedig a tizenötök illetékes diplomatáiból álló bővítési munkacsoport péntek estig tartó alkuja nem hozott eredményt abban, milyen mértékig kérelmezzék egyes szolgáltatások szabadságát a szabad munkavállalásról intézkedő joganyagfejezet keretében a tagjelöltekkel folyó csatlakozási tárgyalásokon. A lezajlott viták alapján a soros svéd EU-elnökség a hét végén csupán egy elvi állásponttervezetet tudott megküldeni a tagországok fővárosaiba, ami alapján a külügyminiszterek ma immár politikai szinten folytathatják a vitát.
A Világgazdaság értesülései szerint az említett elnökségi papír elismerné, hogy bizonyos "érzékeny szakmák" kapcsán a munkaerő szabad áramlásáról intézkedő fejezet keretében az erre igényt tartó tagállamok számára az EU átmeneti mentességre tartson igényt. A "nemzeti kiegészítő intézkedésként" is említett rezsim egy külön mellékletben felsorolt szakmákra vonatkozna. Amennyiben Ausztria és Németország korlátozni akarná a betelepülő cégekkel érkező kelet-európai munkaerőt, úgy erről az Európai Bizottságot minden esetben tájékoztatniuk kellene. A brüsszeli testület pedig formai oldalról ellenőrizhetné az igényt, összevetve például a leendő "listával", valamint az eljárási szabályokkal és feltételekkel.

Kiszivárgott hírek szerint péntek estig nem sikerült viszont megállapodásra jutni arról, hogy milyen földrajzi körzetben legyen mód a korlátozás érvényesítésére. Az elnökségi szöveg "bizonyos határ menti régiókról" beszél, de az osztrák delegáció visszatérően hangsúlyozta, hogy mivel az ország nagy része tagjelöltekkel határos, ezért lényegében Ausztria teljes területére ki akarják terjeszteni a leendő rendszert. Német kormánytisztviselők a héten szintén úgy fogalmaztak, hogy Berlin nem tud kiegyezni regionális megoldással.EU-források péntek este hangsúlyozták, hogy a svéd papír nem azonos a majdani közös álláspont szövegtervezetével, csupán a legfontosabb kérdések kapcsán kirajzolódó elvek rögzítése. A miniszterek elé kerülő munkaanyag nem foglalkozik például a korlátozás alá eső szakmák listájával, amelyhez egyébként osztrák és német részről egyaránt asztalra tettek javaslatokat. (Mindkét esetben kiemelt helyen szerepelnek az építőmunkások, valamint a "kétkezi" szolgáltatások nagy része, beleértve a szabókat, fodrászokat, fogászokat, éttermi és szállodaipari alkalmazottakat, sőt, a hosszú osztrák listán egyebek között a fényképészek, gyógytornászok és magándetektívek is szerepelnek.)
Német kormányzati források szerint a csatlakozó és a befogadó jelenlegi tagországban honos bérszínvonalak közötti különbség, de különösen a társadalombiztosítási és adóterhekben meglévő tetemes eltérés teszi szükségessé, hogy kezdetben ne tegyék lehetővé a vállalkozások keretében megvalósuló munkaerőimportot az új tagtársaktól. Hangsúlyozzák viszont, hogy mindennek a kiszűréséhez nincs szükség a többekkel -- így Magyarországgal is -- már ideiglenesen lezárt szolgáltatási fejezet újranyitására, a kérdés a szabad munkavállalás keretében is kezelhető volna.
Hírek szerint a spanyol küldöttség ismételten értésre adta, hogy Madrid csakis akkor kész áldását adni bármilyen közös álláspontra, ha előzőleg a tagállamok elismerik a regionális politika kapcsán hangoztatott aggodalmai megalapozottságát. Hasonló álláspontot képviselt a portugál és a görög delegáció is. A regionális témát a legutóbbi brüsszeli egyeztetéseken nem tárgyalták, mivel a bővítési munkacsoport nem illetékes politikai szintű állásfoglalások kihordására. Ez utóbbit a külügyminiszterek mai ülésétől várják.
EU-diplomaták szerint az már nyilvánvaló, hogy a munkaerő-fejezet kapcsán az aktualizált közös EU-álláspont véglegesítése a legjobb esetben is csak a csatlakozási tárgyalások júniusi miniszteri fordulójára lehetséges (az e heti főtárgyalói fordulóra már biztosan nem), ha addig sikerül az említett patthelyzeten túllépni.