Konvergáló atlanti növekedés

Optimizmusra ad okot az amerikai feldolgozóipar új megrendeléseinek és a foglalkoztatásnak az alakulása. A beszerzésimenedzser-index másik részmutatója pedig a raktárkészletek gyorsuló ütemű leépítését tükrözi. Aggodalomra adnak okot ugyanakkor a japán makrogazdasági adatok. A japán ipari termelés viszont márciusban az elemzők által jósoltnál kétszer nagyobb ütemben, 2,1 százalékkal csökkent. A német pénzügyminisztérium pedig 2,75-ról 2 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát.
Az amerikai adatok megfontolásra késztethetik a Fedet a további kamatcsökkentésekkel kapcsolatban. Csökkentheti ugyanakkor a nyomást az Európai Központi Bankon (ECB), mely mindeddig változatlanul hagyta irányadó kamatlábát. A monetáris lazításra már a hét vezető gazdasági hatalom hétvégi tanácskozása sem buzdította az ECB-t.
A magyar gazdaság teljesítményére az Európai Unió konjunkturális mozgásán belül is leginkább a németországi gazdasági helyzet van hatással. Tavaly a kivitel 37 százalékának célállomása Németország volt. Szakértők ugyanakkor gyakran hangoztatják, hogy a német GDP-növekedésben bekövetkező változás nem feltétlenül jelent importkereslet-csökkenést. A magyar export jelentős részét ugyanis a fogyasztási cikkek teszik ki, amelyek sokkal kevésbé konjunktúraérzékenyek, mint például a beruházási termékek.
Mindenesetre az utóbbi fél év exportdinamikája már alacsonyabb volt, mint a megelőző időszaké. Ugyanakkor a kivitel olyan mértékű kifulladására, amilyet sokan vártak, nem került sor.

A körülményekhez képest optimista nyilatkozatot fogalmaztak meg a hét vezető gazdasági hatalom pénzügyminiszterei is hét végi tanácskozásukon. A lassulás ellenére szilárdak a növekedés alapjai, vélte az amerikai, a kanadai, a japán, a brit, a francia, a német és az olasz szaktárca vezetője. Az Egyesült Államok monetáris hatóságától a növekedés további ösztönzését remélik a szakemberek, a nyilatkozat azonban nem fogalmaz meg elvárásokat a sokat támadott Európai Központi Bank kamatpolitikájával szemben. A kamatcsökkentések helyett a strukturális reformokat említik mint az európai növekedés ösztönzőit. Japánt a vállalati szektor átalakítására és a defláció ellen a likviditás növelésére buzdították.
A hetek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülésszakához időzítették washingtoni tanácskozásukat. A pénzügyminiszterek egyetértettek abban, hogy az IMF legfontosabb feladatává a válságmegelőzést kell tenni. Ez a törekvés a központi gondolata Horst Köhler, az IMF ügyvezető igazgatója reformprogramjának.
Japánban az első negyedévben összességében 3,7 százalékkal maradt el az ipari termelés értéke a tavaly október és december között mért szinttől. Az adatokat piaci elemzők annál inkább is aggasztónak tartják, hogy valószínűnek látszik: a csökkenő trend a második negyedévre is áthúzódik. A tokiói sajtó ezzel egy időben közölte azt az értesülést, miszerint távozhat posztjáról Maszaru Hajami jegybankelnök. A pénzügyi szakembert -- akinek megbízatása csak mintegy két év múlva járna le -- ugyan a márciusban elfogadott zéró kamatpolitika atyjának tekintik, ám Dzsunicsiro Koidzumi, az új miniszterelnök olyan személyt látna szívesen a központi bank élén, aki nála is határozottabb híve a "könnyű pénz" politikájának. Utóda egyes értesülések szerint Tosihiko Fukui, az intézmény volt elnökhelyettese lehet, akinek kinevezését a piacok is üdvözölnék.
A német növekedési prognózis változását magyarázó hivatalos indoklás szerint a magas energiaárak, az amerikai gazdaság lassulása és általában a gyengülő globális kilátások Németországot is érinteni fogják. Gerhard Schröder kancellár mindeddig ellenállt az általa "önbeteljesítő jóslatnak" tekintett negatív módosításnak, ám a pénzügyi tárca csütörtöki megbeszélésén végül döntés született a revízióról.
A piacok számítottak a korrekcióra, a mértékadó gazdaságkutatók szintén két százalék körüli GDP-bővülést jósolnak. Az IMF nemrég 1,9 százalékra mérsékelte Németországgal kapcsolatos idei prognózisát, az Európai Bizottság múlt héten kiadott becslése pedig 2,25 százalékkal számol. A viszonylag jelentős, háromnegyed százalékpontnyi csökkentés elemzők szerint azt jelzi: Berlin nem szeretne abba a helyzetbe kerülni, hogy az év során még egyszer negatív korrekcióra kényszerül.
Mivel a magyar gazdaság erősen nyitott, a GDP-re igen nagy hatással van, hogy miként alakul a német importkereslet. A kapcsolat szorosságára jellemző, hogy a hazai ipari teljesítmény teljesen együtt mozog a német Ifo konjunktúraindexszel. Az utóbbi hónapok exportteljesítményét vizsgálva egyelőre az mondható el, hogy stabil, kiegyensúlyozott exportnövekedési ütemet produkál a magyar gazdaság. Ennek ellenére még mindig sokan tartanak attól, hogy a mostani eredményeket még a konjunkturális időszak lendülete hozta, és később számítani kell kisebb-nagyobb visszaesésre.