Szabályosan kozmetikázott beszámolók

Az amerikai vállalatok számára az opciókkal adott mérlegkozmetikázási lehetőség módot ad rá, hogy a valódi bérköltségek elkendőzésével nagyobb, vételre inkább csábító adatokat közöljenek a negyedéves mérlegekben -- hívja fel az amerikai részvények vásárlóinak figyelmét a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW). Az intézet kutatói szerint az, hogy az amerikai vállalatok a pénzügyi számviteli szabványügyi hivatal 123. számú, 1995-ben kiadott közleménye (SFAS 123) vagy a számviteli főhivatal 25. számú, 1972-ből származó véleménye (APB 25) szerint is eljárhatnak, módot ad az amerikai tőzsdei értékek kozmetikázására.
Az SFAS 123 szerint a vállalatok által adott opciók méltányos értéke személyzeti kiadásnak számít. Az érték egyenlő azzal, amelyen az opció tőzsdei ügyletben elkelt volna. Ezzel szemben az APB 25 a munkatársaknak adott opció belső értékét az adás időpontjában érvényes tényleges árfolyam és az opció bázisértéke közötti különbségként adja meg, ezt kell költségként kezelni. Szélsőséges esetben ez nulla is lehet, ha a bázisárként olyan időpontot választanak, amikor az egyenlő volt a tőzsdei árfolyammal. Ez esetben a vállalatnak nem kell költséget kimutatnia, noha a munkatársnak adott vagyonátruházás jelentős volt. A legtöbb vállalat ezt teszi, így a személyzetre fordított kiadásokat nem lehet megfogni.
A központ kutatói azt tanácsolják a befektetőknek, hogy különösen figyeljenek az éves zárómérleg mellékleteként közölt adatokra a vállalat opciós programjáról, továbbá az úgynevezett "pro forma" eredményre, amelynek közlésére a vállalatok kötelesek. Ez az utóbbi felel meg a vállalat adózás utáni nyereségének az SFAS 123 szerint.
Az amerikai csúcstechnikai vállalatok részvényeit elektronikus módon forgalmazó tőzsde, a Nasdaq 100 legjelentősebb papírjának árfolyam-alakulását mutató index szerint ezek a cégek 1999-ben 22 százalékkal alacsonyabb nyereséget értek el "pro forma", mint az APB szerinti számvitel szerint. Ezen kívül figyelemre méltó, hogy a nyereség növekedése mintegy 25 százalékkal több, mint amennyi az opciós költségek kevésbé sikerorientált könyvelésével kimutatható. Egyes cégek, például az Ebay, a Yahoo!, a Broadvision, egyenesen veszteségesek volnának az utóbbi módszerekkel számítva.
A befektetőknek figyelnlük kell ennek következtében az opciók mértékére, továbbá kétkedve kell fogadniuk az olyan mutatókat, mint például az árfolyam/nyereség arány, mert ezeket általában az opciók nélkül számítják. Ezért feltétlenül szükséges az éves eredmény alapos tanulmányozása.