Még több jégtörőt követel az arktiszi geopolitika, pont a klímaváltozás következtében
A januárban a Finn-öbölben rekedt kereskedelmi hajók tömege, az Északi-tengeri hajózási útvonal téli nehézségei, vagy Donald Trump amerikai elnök azon, jégbe ütköző tervei, amelyek Grönland ásványi nyersanyagainak kiaknázását célozzák, egyaránt azt mutatják, a jelenleginél több jégtörőre van szüksége a világnak.
E járművek üzemeltetésében értelemszerűen azok az országok járnak elöl, amelyek sok árut szállítanak jeges vízen. Finnországnak például télen az összes öble befagy.
- A flottaméret alapján Oroszország áll az élen több mint 50 jégtörővel, amelyből nyolc atommeghajtású.
- Ezen a télen most először mind a nyolcat bevetették, máskülönben nem tudtak volna haladni a teherhajók az Ob és a Jenyiszej öblében.
- E hajók tartották fenn az arktiszi olaj-, LNG- és ásványianyag-exportot, amely például a Jamal LNG-ről, az Arctic Gate-ről és a Norilszk Nikkeltől érkezett.
Készülnek Oroszországban újabb jégtörők is a flotta megújítása és bővítése miatt. A munkát azonban nehezítik az Oroszország elleni szankciók. Az országnak főleg több magas jégosztályú tartályhajóra és LNG-szállítóra van szüksége. A további, kisebb-nagyobb orosz jégtörők dízelüzeműek.
Az orosz hatóságok napokban bemutatott terve szerint az északi-tengeri útvonal kibővítéséhez további 10 jégtörő és 46 mentőhajó épül 2035-ig.
Szükség lesz új mentőbázisokra, az infrastruktúra korszerűsítésére és a teheráru-kapacitás fejlesztésére is.
Oroszország legutóbb tavaly decemberben jelentette új jégtörő építését: a Balti Hajógyárban a Sztálingrád készül, ez lesz az Atomflot tizenegyedik egysége.
Aggódhat a NATO
Egy bő féléves összegzés szerint Oroszországnak 57 jégtörője van, mögötte Kanada 18, Finnország pedig 10 ilyen eszközzel áll. Ám az északi-tengeri útvonal mellett máskor is jeges vizeken kell átküzdeniük magukat a hajóknak.
- Az északnyugati átjárón, amely a Bering-szorosnál kezdődik, Alaszka felett halad át, és a kanadai szigetcsoporton keresztül, Kanada és Grönland között jut be az Atlanti-óceánba.
- Az északkeleti átjáró Oroszországi szakaszát északi-tengeri útvonalnak (NSR) is nevezik, ez a Barents-tengeren kezdődik Norvégia közelében, és Oroszország északi partvidéke mentén halad a Csukcs-tengerig.
- Van egy hipotetikus transzpoláris tengeri útvonal (TSR) is, ez átszelhetné a Jeges-tenger középső részét, de egész évben jéggel borított maradna.
Oroszország jégtörőflottája nagyobb, mint az összes többi országé együtt. A NATO-tagállamoknak összesen 45 jégtörésre képes hajójuk van – mutat rá az Atlas Institute for International Affairs. Az orosz flotta 35 százaléka azonban 30 évnél idősebb.
Az Egyesült Államoknak csak két elavult jégtörője van (más forrás szerint három), ami az Északi-sarkvidékre való történelmi figyelemhiányt tükrözi.
Ezért az Egyesült Államok tavaly a Polar Security Cutter programban négy-öt új hajó építését indította el.
Mindenki a saját háza előtt törögesse a jeget!
A sarkvidéki kutatásokban erős Kína sokat fordított jégtörőkre és sarkvidéki navigációs technológiára. A kínai haditengerészetnek most három jégtörője van, a negyedik üzembe helyezése is a 2025-ös tervekben szerepelt. Ezek a hajók hosszú távú elkötelezettséget jelentenek Kína, elsősorban kutatási célú sarkvidéki törekvései iránt,
Oroszország ugyanis tilja, hogy külföldi jégtörők az északi-tengeri útvonalon közlekedjenek.
Kanadáé Oroszország után a második leghosszabb sarkvidéki partvonal, és a világon a második legnagyobb jégtörőflotta. A flottát 2032-ig további két járművel kívánják bővíteni, összesen pedig nyolccal. A finn és a svéd jégtörők a Balti-tengeren állomásoznak. Franciaország egyetlen ilyen járműve egy jégtörő képességekkel rendelkező cirkáló, amely mérsékelt jégviszonyok között egész évben bejárhatja az Északi-sarkot.
Az agytröszt már északi-sarkköri hadviselést mérlegel
Ahogy az északi-sarki vizek hajózhatóbbá válnak, egyre nagyobb lesz a jégtörők jelentősége,
- nemcsak a logisztikában és a katonai támogatásban,
- hanem a kereskedelmi hajózásban,
- a turizmusban,
- valamint a kutatás-mentésben.
Minél nagyobb egy flotta, annál nagyobb egy állam befolyása az Északi-sarkon; egy erős jégtörőflotta biztosítja a biztonságos hajózást és az északi-sarki tengeri útvonalak feletti ellenőrzést
– mutat rá a milliárdos amerikai Koch család által is finanszírozott Atlas Institute agytröszt. Az, hogy Oroszország rendelkezik messze a világ legnagyobb és legerősebb jégtörőflottájával, szerintük biztonsági aggályokat vet fel a NATO-tagokban, mivel ez jelentős előnyt biztosít Oroszországnak az északi-sarki hadviselésben. Ugyanakkor például az Egyesült Államok jócskán lemaradt a jégtörő képességek terén, holott a jégtörők
- kísérhetik a hadihajókat,
- támogathatják a sarkvidéki katonai bázisokat,
- és fenntarthatják az utánpótlási vonalakat
zord körülmények között. Ez egyértelmű fölényt biztosít Oroszországnak az arktiszi militarizációban, ami riadalmat keltett a NATO-n belül, különösen mivel Oroszország kivételével minden arktiszi állam NATO-tag.
Jeges út vezet Grönlandra
Ahogy erősödik a geopolitikai verseny az Arktiszon, várhatóan úgy nő a jégtörők jelentősége. Napjainkban a nyugati országok általánosságban lemaradtak ezen a területen, miközben Oroszország aktívan modernizálja flottáját, Kína pedig technológiai felvásárlások és flottabővítés révén növeli befolyását. Csak Kanadának van jelentős flottája a többi nyugati országhoz képest, de Kanadának nincs katonai kapacitása saját maga vagy szövetségesei védelméhez. Mindebben az agytröszt a politikai kockázat növelését látja, sőt, a regionális stabilitást is félti a tengeri biztonságra és az arktiszi kereskedelem jövőjére nézve.
Ha az Egyesült Államok akár holnap úgy döntene is, hogy amerikai erőket és eszközöket telepít Grönlandra, ez 2-3 évig is eltartana, ugyanis az idő nagy részében valójában nem érhető el a sziget – mondja Alberto Rizzi, az Európai Külügyi Tanács szakértője.
Bár a térkép szerint Grönlandot mindenhol tenger veszi körül, valójában a tenger tele van jéggel.
A finnek időben ébredtek
Finnországban tervezték a világon működő jégtörők 80 százalékát, és ott is gyártották a 60 százalékát. A finn szakértelem késztette Donald Trumpot is a BBC szerint tavaly októberben arra, hogy bejelentse: az Egyesült Államok négy jégtörőt tervez rendelni Finnországtól az amerikai parti őrség számára. További hét hajó, amelyeket az USA „sarkvidéki biztonsági cutternek” nevez, belföldön épül majd, de finn tervek alapján és finn szakértelemmel. „A világ legjobb jégtörő hajóit vásároljuk, Finnország pedig arról híres, hogy gyártja őket” – mondta Donald Trump.
Méretben is az orosz hajók vezetnek
A világ tíz legnagyobb jégtörőjének listáját az orosz gyártmányúak uralják. Az élen az Arktyika áll, ez a hajó 173,3 méter hosszú, a vízkiszorítása körülbelül 33 530 tonna, a merülése 10,5 méter. Nukleáris turbóelektromos hajtása maximálisan 22 csomó sebességet képes elérni, és legalább 1,5-2 csomó sebességet, miközben közel három méter vastag jeget tör. Egy japán hajó csak a hetedik helyre került be, egy brit a kilencedikre, egy amerikai a tizedikre.
Több mint húsz magyar jégtörő kész a bevetésre, csak kicsit kisebbek
A most múló télen a hazai vizeken is volt munka a jéggel. A bő húsz egységből álló flotta a Dunát és a Tiszát jégmentesíti. A Dunán kilenc, a Tiszán tizenhárom, a Balatonon egy jégtörő áll rendelkezésre. Ezek szükség esetén a szerb–horvát Duna-szakaszon is részt vesznek a jégtorlaszok megbontásában.
Az idén januárban jégtörőhajókat vetett be több vízügyi igazgatóság: az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Neptunt, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Jégvirág VII.-et. és a Jégvirág VIII.-at, és indított jégtörőket az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság is. Biztosították a vízlépcsők és a zsilipműtárgyak működését, a hajózást.
A legtöbb magyar jégtörő, különösen az 1960-as és 70-es években gyártott flotta, a Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) balatonfüredi gyáregységében készült. A flotta jelentős részét az elmúlt években korszerűsítették és felújították. A leghosszabb magyar jégtörő az 1988-ban készült, bő 40 méteres Széchenyi. A hajó 30 centiméter síkjég elvágására képes. A világ legnagyobbja, az Arktyika 4,3-szer olyan hosszú, mint a magyar óriás, és tízszer olyan vastag jéggel is megbirkózik.
