Több tízezren "eltűntek"

Az idén február--áprilisban 5,9 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Ez 0,8 százalékponttal, illetve 31 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Európai Unióban áprilisban 8 százalékos volt az állástalanság, ami szintén csökkenő trendet jelent.
A háromhavi adat átlagából előálló mutató egyébként először november--januárban csökkent 6 százalék alá. Utána szezonális okokból kismértékben emelkedett a ráta, majd most újra 5,9 százalékos munkanélküliséget regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A két helyzet között annyi különbség fedezhető fel, hogy most a háromhavi értékből kettő is 6 százalék alá esett (5,6, illetve 5,8), csupán a relatíve magas februári érték (6,3) miatt lett újra 5,9 százalékos a ráta. A november--januári időszakban ezzel szemben egy lefelé kiugró adat segítette a jó eredményt. Ebből messzemenő következtetést azonban nem érdemes levonni, a KSH ugyanis mintavételi módszerrel becsüli a munkanélküliség szintjét, amelyben törvényszerűen előfordulhatnak kisebb-nagyobb tévedések.
Mindenesetre az adatok arra utalnak, hogy az állástalanság csökkenése tovább folytatódik. A szezonális ingadozásokat figyelembe véve jövő hónapban akár 0,2 százalékponttal is csökkenhet a háromhavi ráta, hiszen a februári 6,3 százalékos érték esik ki, és egy májusi szám jön helyette.
Ugyanakkor múlt év vége óta megfigyelhető egy "rejtélyes" jelenség is. 2000 harmadik negyede óta a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken. Mivel sem a munkanélküliek száma nem nőtt, sem pedig a munkaképes korúaké nem csökkent, elég jól meghatározható, hogy azok száma növekedett, akiket -- bár munkaképes korúak -- a statisztika nem számít a munkaerőpiacon jelen levőnek -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. Ilyen lehet például a rokkantnyugdíjazás lehetősége, de ez, illetve hasonló okok messze nem magyarázhatnak ilyen mértékű csökkenést a foglalkoztatottak számában.