Dinamikus reálbér-növekedés

Az év első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset 15,7, a reálkereset 4,9 százalékkal növekedett. Ez arra utal, hogy egy hónap alatt erőteljes jövedelemkiáramlás következett be, az első negyedévben ugyanis még "csak" 4,4 százalékos bővülést jelzett a Központi Statisztikai Hivatal.
A növekedés kizárólag a költségvetési szektorban megvalósuló béremelések következménye, a versenyszektorban ugyanis a korábbi hónapoknál kisebb keresetnövekedést jelzett a statisztika. Ezzel szemben az állami szférában igen erőteljes béremelkedés következett be, a tavalyi bruttó béreket 28 százalékkal haladta meg az áprilisi. Ennek következtében az év első harmadában a költségvetési szektor átlagos keresetemelkedése csaknem utolérte a versenyszférában mért ütemet. Év végére valószínűleg már a költségvetési szektor bérnövekedése lesz nagyobb.
A kimagasló keresetnövekedés oka az, hogy az oktatásban illetve az egészségügyben dolgozók most kapták meg tavalyi bérkorrekciójukat. Ebben a szférában további növekedésre lehet számítani majd akkor, amikor az idei béremeléshez (visszamenőleg is) hozzájutnak a dolgozók.
Még tovább növelheti a bérkiáramlást, ha az év elején a vártnál sikeresebb lesz az antiinflációs politika. Tavaly év végén az inflációs várakozások szempontjából rendkívül kedvezőtlen állapot volt megfigyelhető, ami feltehetően a bérmegállapodásokra is rányomta a bélyegét. Figyelembe véve, hogy év közben nemigen nyílik mód a bérek felülvizsgálatára, az infláció gyors csökkenése tovább emelheti a reálbéreket. Így könnyen előfordulhat, hogy az esztendő végére jóval 5 százalék feletti bérnövekedést mutat majd a statisztika. Ez minden bizonnyal magasabb érték, mint a 2001-es GDP-növekedés mértéke.