BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elégtelen a minimálbér-kompenzáció

Sem a kormány, sem a munkaadók nem támogatták azt a szakszervezeti javaslatot, hogy az idei évi 9,75--12,5 százalékos országos béremelési ajánlást 11--14 százalékra módosítsa az Országos Munkaügyi Tanács. A minimálbér kompenzációjával kapcsolatosan mind a munkaadók, mind a munkavállalók elégtelennek ítélték a kialakult gyakorlatot, hiszen az érintett vállalkozók jelentős része számára nehezen hozzáférhető, így valódi segítséget nem jelent.

Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) pénteki plenáris ülésén a szakszervezetek javasolták, hogy az év elején meghatározott 9,75--12,5 százalékos átlagbér-emelési javaslatot az OMT módosítsa 11--14 százalékra. A munkavállalói oldal érvelése szerint e lépés azt követően vált szükségessé, hogy a kormány módosította inflációs várakozását. Ráadásul a gazdaság mai helyzetében erre megvan a fedezet. Az indoklást sem a munkaadók, sem a kormány nem fogadta el. A munkaadók szerint ugyanis a kialkudott megállapodás esetében nem az eredetileg tervezett 5-7 százalékos, hanem egy 8-9 százalékos inflációval kalkuláltak.
A plenáris ülésen szó volt az idei minimálbér-emelésről, amelynek -- a kormányoldal szerint -- nem volt érezhető negatív hatása a gazdaságban. A kormányzati elemzést sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem fogadták el. Mint Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője mondta, az év első három hónapjának adatai több ok miatt sem fogadhatók el, ráadásul a mikrovállalkozásoknál érezhető hatást a kormányzati előterjesztés nem is vizsgálta. A szakszervezetek szerint bár elképzelhető, hogy az országos adatok nem mutatnak negatív hatást, az MSZOSZ által elkészített felmérésből több is kitűnik -- közölte Wittich Tamás szóvivő, az MSZOSZ alelnöke. Egyes ágazatok, térségek, cégek, illetve vállalattípusok között is jelentős eltérések érzékelhetők. Bár a kormányzat nem tapasztalja -- a megyei munkaügyi központok adataira támaszkodva -- a részmunkaidő elterjedését, ez a szakszervezetek visszajelzései szerint az idén már mintegy 30-40 százalékot meghaladóan növekedett egyes ágazatokban. Ugyancsak elterjedt az utóbbi időszakban a drasztikus normaemelés, amit a szakszervezetek szintén a minimálbér-emelésnek tulajdonítanak.
A minimálbér kapcsán a szociális partnerek bírálták a kompenzáció kialakult gyakorlatát, amely véleményük szerint túl bonyolult, a feltételeket nehezen lehet teljesíteni. Ez azt eredményezi, hogy a tényleg rászorult cégek, amelyeknél általában nincs felsőfokú végzettségű megfelelő szakember, nem tudnak megfelelő pályázatot készíteni. Ráadásul a meghirdetés és a pályázat beadási határideje között igen rövid idő áll rendelkezésre, így szinte lehetetlen e támogatást igénybe venni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.