Eltérő értékelés

Hosszas vita előzte meg a munka törvénykönyve július elsején hatályba lépő módosítását, s a végső eredménnyel sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem elégedettek maradéktalanul. Azt ugyanakkor mindkét fél elismeri, hogy a most hatályba lépő változások erősítik a kollektív szerződések szerepét, s így ösztönzik a helyi megállapodások megkötését, emelik e dokumentum rangját.
A viták során a munkavállalói oldal munkáját Rolek Ferenc irányította, szerinte a most hatályba lépő szabályok megnehezítik a munkaadók helyzetét. Több helyütt ugyanis olyan változás lép életbe, ami a munkavállalók számára kedvező, s nehezíti a cégek munkaerő-gazdálkodását. Így például a tömeges létszámleépítés a korábbinál nagyobb adminisztrációs terhet ró a cégekre, de a hét végi munkavégzés szabályozása is számos esetben gondokat fog okozni, véli.
A munkaidő-beosztás új szabályai arra késztetik majd a cégeket, hogy a hatékonyság fenntartása érdekében átgondolják az eddigi gyakorlatot. Egyes esetekben egy új, hatékony rendszer kidolgozása komoly szakmai feladatot jelenthet -- véli Rolek. A munkaidő szervezésével kapcsolatban a szakszervezetek úgy vélik, a változás feszültséget okoz a munkaadók és a munkavállalók között, hiszen az új szabályok egy része hátrányos a dolgozóknak, sőt alkotmányellenes is -- véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke, az oldal vezető szakértője. Ezt az ASZSZ -- más észrevétellel együtt -- beadványban jelezte az Alkotmánybíróságnak, amelyre azonban mindeddig nem érkezett válasz. Borsik szerint e kérdéskörben egyébként jelentősen változott a kormány álláspontja, köszönhetően a határozott szakszervezeti fellépésnek, a demonstrációknak.
Esetenként komoly problémát jelenthet a munkaadók számára a közvetett diszkrimináció törvénybe foglalása. E szabályozás gyakorlati alkalmazásától félnek a cégeknél, hiszen emiatt "csúnya esetek is keletkezhetnek" -- mondta Rolek Ferenc. Ugyanezt a passzust a szakszervezetek eredménynek könyvelik el, hiszen -- állítja Borsik János -- ezeknek az elveknek a törvénybe foglalása már aktuális volt.
Azért található a változások között a munkaadók számára kedvező is -- fogalmazott Rolek. Ilyen például a szezonális foglalkoztatás szabályozása. Pozitív az is, hogy július 1-je után az Mtk. már nem tartalmazza a helyettesítés fogalmát. Ehelyett az EU-elvárásokkal összhangban meghatározza az átirányítást, a kirendelést és a kiküldetést. Ám a szakszervezetek úgy látják, a helyettesítés kivétele a jogszabályból hátrányos lépés a dolgozók számára. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az alkalmazott kötelezhető arra, saját munkája mellett más feladatait is részben vagy egészben elvégezze. Ugyanakkor ennek külön díjazásáról nem szól a törvény. Ez az ASZSZ szerint alkotmányellenes, így ezt is tartalmazza az Ab-hoz benyújtott beadványuk.
Borsik szerint a dolgozók számára további hátrányos szabályok is bekerültek a törvénybe. Így például a heti pihenőidő csökkent két órával; az Mtk. vasárnaptól nem tartalmazza azt, hogy a heti két pihenőnap egyikének vasárnapra kell esnie.