BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentősen kisebb bérkiáramlás

A gazdaság tisztulásának következtében a keresetstatisztika az idén akár 7 százalékos reálbér-növekedést is kimutathat. A Világgazdaság számításai szerint azonban a valós érték -- a minimálbér-emelés torzító hatását kiszűrve -- ennél jóval kisebb. Vagyis egyáltalán nincs szó arról, hogy elszabadultak volna a bérek a gazdaságban.

Az év első négy hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérései szerint 4,9 százalékkal növekedtek a reálbérek. Ebbe még nincsen beleszámítva a gyerekek után járó adókedvezmény hatása, amivel csupán év végén korrigál a KSH. A hivatal szerint ez körülbelül további 1,4 százalékos további reálbér-növekedést jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei emelés egy jelentős részét a költségvetési szféra még nem kapta meg, valamint, hogy a nyáron meginduló dezinflációs folyamat feltehetően önmagában is emeli a reálbéreket, az év egészére 7 százalék körüli szám is kijöhet. Összehasonlításul: tavaly a 2 százalékot sem érte el a bővülés.
Az 1994-es választási évre emlékeztető adat azonban igen erősen torzított, a valós bérnövekedés ennél jóval kisebb. Ennek az az oka, hogy a gazdaság "kifehéredése" következtében a keresetstatisztika számára a jövedelmek egyre nagyobb aránya lesz megfigyelhető, ami így bérnövekedésként lesz számon tartva. Ebből a szempontból a minimálbér-emelés jelentős része is felfogható egyfajta "erőszakos kifehérítésnek".
A minimálbér-emelés következtében körülbelül 3-4 százalékponttal lett magasabb a kimutatott reálkereset-emelkedés -- mondja Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Ebben a valós bérnövekedésen kívül benne van az a -- munkapiacon igen elterjedt -- gyakorlat, hogy a minimálbéren alkalmazottak nagy része "zsebbe" kapja, vagy alvállalkozóként számlázza fizetésének nagy hányadát.
Mindez azt jelenti, hogy a munkapiacon jelen van egy olyan réteg, amelynek fizetése ugyan az átlag körül bővül, a statisztika azonban az idén ezt a minimálbér-emelés mértékének, vagyis 57 százalékos növekedésnek látja.
Kérdés csupán az, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak mekkora hányada dolgozik "kettős bérezés" szerint. Lapunk kérdésére a KSH-nál elmondták, hogy erre vonatkozóan nem készültek részletes elemzések, a próbálkozások többnyire megbuktak a munkaadók ellenállásán. Így a béremelkedés felülbecslésének mértékére csupán hozzávetőleges számítások végezhetők. A 3,8 millió foglalkoztatottból 2,7 millió esik bele a KSH megfigyelési körébe, közülük nem egészen 2 millióan dolgoznak a magánszektorban. Mivel a 786 ezer fős költségvetési szektor "tisztának" tekinthető, a torzítás teljes egészében az 1,9 millió versenyszférában foglalkoztatott keresetének "félreismeréséből" következik.
Bár pontos számok nem állnak rendelkezésre, több ágazatról is tudott, hogy széleskörűen alkalmazza a "járulékelkerülő technikákat". Ilyen ágazat például a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a számítástechnika, az építőipar, a kereskedelem és bizonyos szoftver-tanácsadási tevékenység. Ezt a tapasztalatot nem cáfolják a keresetstatisztikai adatok sem, ugyanis éppen ezeken a területeken kiugró (gyakran a 20 százalékot is jóval meghaladó) a kimutatott bruttó bérnövekedés. Ezen ágazatok együttes súlya már komoly hatást gyakorolhat a keresetstatisztikára.
Szakértői becslések és a Világgazdaság számítása szerint legalább 100-150 ezer olyan alkalmazott van a nemzetgazdaságban, akinek a bérét nem jól látja a KSH. Ha ezt a torzító hatást a statisztikából kiszűrjük, (150 ezer fővel számolva) a hivatalos 17,4 százalékos bruttó bérnövekedés valójában alig több, mint 14 százalék. Ez a reálkeresetek esetében a versenyszférában hivatalosan 5,1 százalékos emelkedés helyett mindössze 2-2,2 százalékos bővülést jelent.
Természetesen az év folyamán a valós szám is tovább fog növekedni az adókedvezmények és a dezinfláció miatt, az azonban biztosnak tűnik, hogy a versenyszektor béremelkedése messze elmarad majd a hivatalos számoktól. Ennek következtében a belső kereslet élénkülése is kisebb, és valószínűleg a gazdaság külső egyensúlyát sem fenyegeti akkora veszély, mint amekkora a kereseti adatokból kitűnik.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.