Négy országba szabad az út

Svédország, Hollandia, Dánia és Írország már bejelentette, hogy a magyar EU-belépés napján bevezeti a teljes liberalizációt a munkaerő-áramlás terén. Mint ismert, az unióval kötött magyar megállapodás alapján a tagországok módot kaptak, hogy nemzeti szinten döntsék el, kívánnak-e élni a magyar munkavállalók beáramlásának legfeljebb hét évig tartó korlátozásának eszközével.
Ausztria és Spanyolország ezzel szemben azt közölte, hogy kétoldalú konzultációkon akar megállapodni a csatlakozás után átmenetileg alkalmazandó rezsimről -- vagyis nem vezeti be az uniós joganyagnak megfelelő liberalizációt. Madrid egyike azoknak a Tizenötök közül, akik a tavasszal a leghevesebben ellenezték az átmeneti mentességi kérelem megfogalmazását az EU részéről -- az uniós közös álláspont kialakítása során. Elemzők szerint ez ismét annak jele, hogy az akkori spanyol kiállás a liberalizáció mellett csupán taktikai elem volt a regionális támogatások megőrzéséért vívott küzdelemben.
Minden bizonnyal kétoldalú tárgyalások lesznek a magyar munkaerő szempontjából legfontosabbnak tűnő Németországgal is, bár a szövetségi kormány erről hivatalosan még nem értesítette hazánkat. "Németország kitart a legfeljebb hétéves korlátozás mellett, ez azonban akár már a két év után esedékes első felülvizsgálat során is feloldható, ha megteremtődnek annak feltételei" -- mondta lapunk érdeklődésére a német külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy a szövetségi kormányzat addig is "a lehető legnagyobb rugalmasságot tanúsítja majd".

Mint ismert, hazánk azt a feltételt szabta a teljes liberalizáció felfüggesztéséhez, hogy az átmeneti időszakban is "lényegesen javulnia" kell a magyar munkavállalók munkához jutási lehetőségeinek -- a kétoldalú tárgyalások alapvetően arról szólnak majd, mit jelent ez a gyakorlatban.

Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek a kétoldalú tárgyalások, de az bizonyosra vehető, hogy a megállapodásokat még az EU-csatlakozási tárgyalások (2002 végére tervezett) befejezése előtt meg kell kötni. A Világgazdaság értesülései szerint a tárgyalások siettetése nem áll Magyarország érdekében, mivel például Németország esetében a jövő év második felében (a szövetségi választások után) nagy valószínűséggel jobb megoldást lehet majd elérni -- a témát persze a magyar diplomácia addig is napirenden tartja.
Kétoldalú tárgyalásokra kerül sor Finnországgal is. Helsinki még nem tett ugyan erről hivatalos bejelentést, de a Hufvudstadsbladet című tekintélyes svéd nyelvű helsinki napilap szerint Kimmo Sasi külkereskedelmi miniszter szerint országa nem követi Svédország példáját a liberalizáció terén. Helsinki két évig korlátozást alkalmaz majd, utána viszont kész lesz azt felülvizsgálni, ha nem merülnek fel zavaró körülmények -- mondta Sasi.