Óriási teher az agrártámogatás
Tavaly a gazdák bruttó jövedelméhez képest 23-ról 18 százalékra csökkent az összes -- az adófizetőktől vagy a fogyasztóktól származó -- támogatás mértéke Magyarországon. A közvetlen költségvetési juttatások mellett az adminisztratív intézkedések -- például importkvóták -- hatását is számszerűsítő teljes támogatás több mint 305 milliárd forint volt az OECD becslése szerint. Ebből 241 milliárd jutott közvetlenül a gazdáknak, és a szervezet 193 milliárddal számol mint az adófizetőktől származó transzferrel.
Az EU támogatási szintje is mérséklődött ugyan valamelyest, de még így is a gazdák bruttó bevételének 38 százalékára rúgott. Ez azonban az unió GDP-jének csak mintegy 1,5 százalékát emésztette föl.
A támogatások nagyságrendjére jellemző, hogy tavaly az OECD tagországaiban élő fogyasztók 46 százalékkal magasabb árat fizettek a mezőgazdasági termékekért a világpiaci árszínvonalnál. A magyar gazdák gyengébb támogatottságát jelzi, hogy termékeikért csak 14 százalékkal kaptak magasabb árat a világpiaci szintnél.
Kétévi emelkedés után 2000-ben az 1998-as szintre csökkentek az agrártámogatások az OECD-ben. A pozitív fejlemény hátterében azonban világpiaci ár- és árfolyammozgások állnak, nem pedig az agrárpolitikák alapvető változása. A csekély elmozdulás ellenére még mindig az ártámogatás és a kibocsátással arányos juttatások alkotják az agrárszubvenciók jelentős részét. Az inputokhoz kapcsolódó kifizetések (az öntözés dotálása, kamattámogatás, adó-visszatérítések) aránya 8 százalékra csökkent. A dinamikus növekedés ellenére a jövedelemtámogatások még mindig csak a juttatások alig 1 százalékát jelentik. A szervezet egészében a gazdálkodók bevételeinek arányában 34 százalékra csökkentek a támogatások, az egyes államok és termékek között azonban tovább nőttek a különbségek. Az összes szubvenció 327 milliárd dollárt tett ki, azaz az OECD GDP-jének 1,3 százalékát.
Magyarországon az 1998 és 2000 közötti időszakban a támogatások mintegy kétharmadát jelentették az ártámogatások és a kibocsátáshoz kapcsolódó kifizetések, valamivel kevesebbet, mint a szervezet átlagában. Az EU-hoz képest jelentős, 29 százalékos volt a különféle inputokhoz kapcsolódó támogatások aránya. Kisebb jelentőséggel bírtak a vetésterület, az állatállomány, az inputkorlátok vagy a jövedelem alapján folyósított összegek.
A közép-európai régióban Lengyelország jelentősen kibővítette a támogatott termékek körét. Csehország pedig új kezdeményezésekkel igyekszik ösztönözni a biogazdálkodás terjedését.
Az elmúlt évben a rendkívüli kiadások jelentős részét a kergemarhakórral kapcsolatos intézkedések költségei tették ki az EU egyes tagországaiban. A járványtól függetlenül is egyre nagyobb figyelmet szentelnek az utóbbi időben az élelmiszer-biztonság kérdésének. Az uniós követelmények teljesítése érdekében 2000-ben a magyar élelmiszeripar támogatása is nőtt.
Az egyes agrártermékek közül 2000-ben a tej kapta összeg szerint a legtöbb támogatást, több mint 39 milliárd dollárt az OECD országaiban. Ez a gazdák bevételeinek mintegy 48 százalékát tette ki a szervezet becslése szerint. Nagyobb arányú, 82 százalékos a támogatások részesedése a rizstermesztők bevételeiből, de a rizs 29 milliárd dolláros szubvenciója csupán a második legnagyobb, egy termékre jutó összeg volt az OECD-ben. A marhahús támogatására 25 milliárd dollárt fordítottak a szervezet országaiban. A fontosabb termékcsoportok közül a legkisebb szubvenciót, mindössze 125 millió dollárt a gyapjú igényelte tavaly.
A legtöbb OECD-ország 2000-re fejezte be a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) uruguayi fordulóján vállalt intézkedések végrehajtását. További jelentős vámcsökkentésre, illetve a támogatások mérséklésére alighanem csak akkor nyílik majd lehetőség, ha a szervezet novemberi miniszteri értekezletén döntés születik a liberalizációs tárgyalások újabb fordulójáról, és felgyorsulhat a szakértők munkája. Addig kereskedelmi könnyítést főként kétoldalú megállapodások révén érhetnek el az egyes országok. Ami a kiviteli szubvenciókat illeti, a részben a gyenge eurónak is köszönhető kisebb uniós exportösztönzés mellett a magyar támogatások 1999-es szintjükön maradtak.
