Perben a bírósággal

Tavaly januártól ez év április végéig -- valós vagy vélt sérelmeiket orvoslandó -- 1,5 milliárd forint kártérítési igénnyel léptek fel a bíróságokkal szemben az állampolgárok és cégek, illetve különböző szervezetek -- tájékoztatta a Világgazdaságot Könyves Béláné, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalának főosztályvezetője. Mint elmondta, a bíróság ellen indított jogviták száma évről évre nő. Így 1998 februárjában -- amikor a hivatal átvette a bíróságok jogi képviseletét az igazságügyi tárcától -- nem egészen 180 ügyük volt folyamatban. Az ezredfordulót követő első 14 hónapban viszont már csaknem 540 jogvitában voltak érintettek.
A tapasztalatok szerint sokan sérelmezik az eljárások elhúzódását. Gyakori perindítási ok, hogy a hosszadalmas jogvita során az adós cég fizetésképtelenné válik, így a hitelező nem jut hozzá követeléséhez. Ismét mások a bíróság elfogultságára, a jegyzőkönyvezés hiányosságaira, téves idézésre, bizonyítási indítvány mellőzésére hivatkoznak.
A felperesek igényüket nemegyszer olyan jogalkalmazási kérdésre alapítják, amelyben már jogerős bírói határozat született. Ezt azonban nem bírálhatja felül más bíróság, így a kártérítési ügyben eljáró fórum sem. Könyves Béláné úgy látja: azért magas az ilyen ügyek száma, mert a felperesek 90 százaléka híján van az alapvető jogismeretnek, és jogi képviselő nélkül jár el.
Több per indul a bírósági panasznapokon -- amikor a jogi képviselővel nem rendelkező fél szóbeli keresetét jegyzőkönyvbe mondhatja -- adott téves tájékoztatás miatt. A törvényben foglalt jogi tanácsadás és segítségnyújtás olyan bírósági kötelezettség, amelyért -- ha abból kár származik -- az igazságszolgáltató fórum köteles helytállni -- hangsúlyozta a főosztályvezető. Ezért az ilyen perekben nem kis gondot okoz a megfelelő védekezés előterjesztése -- tette hozzá.
Az esetek túlnyomó többségében azonban a felperesi kereset bizonyul alaptalannak. A tárgyidőszakban lezárult 69 jogvitából például mindössze nyolc esetben került ki vesztesként a bíróság. Emiatt az alperes megyei bíróságoknak -- melyek ellen a kártérítési perek indulnak, akkor is, ha az állampolgár keresete a helyi bíróság ellen irányul -- összesen 12,6 millió forintot kellett kifizetniük, és ez elenyésző összeg a követelésekhez képest. Nem új keletű tapasztalat, hogy a felperesek kártérítési igénye -- amely széles skálán mozog, néhány ezer forinttól tízmilliókig terjed -- általában több, mint amennyit maguk is remélnek. Ennek egyik oka, hogy a bíróságok elleni kártérítési ügyek felperesei mentesülnek az illeték előzetes megfizetése alól. Ugyanakkor döntő hányaduk -- vagyoni helyzetükre tekintettel -- általában költségmentességet élvez. Így utóbb, pervesztesség esetén sem kell legtöbbjüknek megfizetni a pertárgy értéke alapján megállapított illetéket -- mondta Könyves Béláné.