Rendőrségi nyomozás újabb agrárcégnél

Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség az agrártárca százszázalékos tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht.-nél (Tig) -- tudta meg lapunk. A gyanú szerint áron alul értékesítettek állami liszt- és cukorkészleteket az elmúlt években. Az ismeretlen tettes ellen indított eljárást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése alapozta meg.
A hivatal miniszterelnöki utasításra -- több más agrárcég mellett -- a Tig-nél tavasz óta folytat vizsgálatokat. Ezek során egyértelműen bűncselekményre utaló adatokat tárt fel az állami (stratégiai) tartalékkészletek kiárusítása kapcsán. A feljelentéshez csatolták a tranzakciók iratait is.
Információink szerint a rendőrség első lépésben azt vizsgálja, hogyan alakult a liszt és cukor tényleges piaci ára az elmúlt két évben. Ennek érdekében tájékoztató adatokat kértek az Országos Gabona Terméktanácstól és a Cukor Terméktanácstól. Az ügyben hamarosan tanúkihallgatásokra is sor kerül -- tudtuk meg.
Mint lapunk híradásából ismertté vált, a Tig a nyilvánosság és a teljes hazai malomipar kizárásával értékesítette az állami lisztkészlet egy részét 2000-ben. A Tig felett -- miként a többi FVM-es agrárcég esetében is -- Szabadi Béla menesztett politikai államtitkár gyakorolta a tulajdonosi jogokat, aki más ügyek kapcsán csalás és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ma előzetes letartóztatásban van.
A lisztes tranzakcióba egy olyan, Baranya megyei kis céget vontak be, amely addig a gabonapiacon teljesen ismeretlen volt. A Tig által eladott készleteket a pécsi Holló dűlő 2. szám alatti székhelyű Otviga Kft. kapta meg. Ezzel az 5 millió forint törzstőkéjű társaság -- korábbi szakértői becslések szerint -- legalább 50-100 millió forint értékű liszthez jutott. Egyelőre tisztázatlan, hogy a Tig az értékesítéshez miért az Otvigát választotta ki, és a cég az állami készletethez mennyiért jutott.
Az akkori információk szerint mindenesetre a tig-es liszt a "normális" piaci áraknál olcsóbban jelent meg a boltokban. Pedig egyes esetekben az eladásoknál több más céget is közbeiktattak, vagyis mindegyiküknél haszon csapódhatott le. Lapunk úgy értesült, hogy hasonló események játszódtak le az állami cukorkészletek értékesítésekor is. Mindkét esetben kérdéses, hol mennyi nyereség képződött, és abból kik részesedhettek.
Eközben az agrárügyekben folytatott ügyészségi vizsgálatok során is újabb esetek kerültek napirendre a Szabadi gyanúsítotti kihallgatásához és letartóztatásához vezető ügyek mellett -- értesült lapunk. Mint ismert, az ügyészségen még Boros Imre megbízott kisgazda agrárminiszter tett feljelentést ez év tavaszán. Ebben információink szerint szerepelt az az exporttámogatási ügy is, amelynek keretében a Torgyán József exagrárminiszter vezette FVM költségvetési pénzeket adott 100 ezer tonna kukorica oroszországi értékesítéséhez.
A tárca a kivitelt tonnánként 2 ezer forinttal dotálta, vagyis összességében 200 millió forintot fizetett ki. Információink szerint az intézkedéssel a Járai Zsgmond volt miniszter által irányított PM sem értett egyet, de az FVM-vezetés nyomására végül is "nem ellenezte" azt. A feszültséget az okozta, hogy az FVM a támogatást szokatlan és példátlan módon akkor folyósította, amikor a magyar kukoricaárak magasak voltak, tehát keresleti piac alakult ki. Az exportszubvenció ugyanis általában nyomott árak és pangó piac mellett kerül szóba (amilyen például a jelenlegi hazai helyzet is). Az eddigi adatok is arra utalnak, hogy az akkori dotáció irreális volt -- tudtuk meg.
A támogatást végeredményben két gabonakereskedő cég, az Agrograin Rt. és a Gabona Rt. kapta meg. A nagyobb összeghez az Agrograin jutott. A társaságot már korábban több támadás érte amiatt, hogy az "ajándékba kapott" állami szubvencióért valamilyen ellenszolgáltatást kellett nyújtania. Ezt azonban a cég vezetése minden alkalommal határozottan cáfolta. Úgy tudjuk mindenesetre, hogy az ügyészség a kukoricaügyben már több FVM-es köztisztviselőt meghallgatott az utóbbi napokban.