BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új maginflációs mutató

Közös maginflációs mutató kialakításáról döntött a jegybank és a statisztikai hivatal. A korábbinál kisebb lefedettségű, kompromisszumos jelzőszám a remények szerint jól jelzi majd a gazdaságban jelen lévő inflációs nyomást, és megszünteti a kettős publikálás következtében kialakuló piaczavaró helyzetet.

Az elmúlt hónapok egyeztetésének eredményeképpen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, egységes módszertan alapján számított maginflációs mutató bevezetéséről döntött -- hangzott el tegnap a két intézmény közös sajtótájékoztatóján. Mint arról már beszámoltunk, az intézkedéssel a korábban kialakult "piaczavaró" állapotot kívánják megszüntetni.
Eddig ugyanis az MNB és a KSH egyaránt közölt ilyen mutatót, az eltérő módszertan miatt azonban a két szám néha igen erőteljesen eltért egymástól. A legfrissebb, májusi adatok szerint például a 12 havi fogyasztói árindex (a hivatalos inflációs jelzőszám) 10,8 százalék volt, eközben a KSH maginflációs mutatója 10,3, az MNB-é 11,2 százalékot mutatott. Az új módszertan szerint számított érték az első elemzői becslések szerint 10,6 százalék.
A közös számot azonban csak 2002 januárjától közli majd hivatalosan a KSH, de öt évre visszamenőleg az összes hónapra kiszámítja. Addig a statisztikai hivatal maginflációs (úgynevezett "core") mutatója marad érvényben, a Nemzeti Bank pedig beszünteti saját számának publikálását.
A maginflációt elsősorban a jegybank monetáris politikai döntéseinek meghozatalakor veszik figyelembe. A mutató abból a megfontolásból készül, hogy a gazdaságban megfigyelhető valós inflációs nyomást mérje, ezért bizonyos termékek nem kerülnek bele abba a kosárba, amelynek árváltozását a statisztika méri. Általában kétféle filozófia mentén szokták meghatározni azon termékek körét, amelyek hatását kiszűrik. Az egyik szerint azokat nem érdemes figyelembe venni, amelyek áringadozása kirívó. A másik gyakorlat egy tételesebb meghatározást jelent, főleg a hatósági áras termékek, illetve a világpiaci árak által befolyásolt áruk maradnak ki.
Az új mutató számításakor -- mindkét megfontolás alapján -- összesen a fogyasztói árindexben figyelembe vett termékek 35,6 százalékát hagyják ki. Így ez kisebb "lefedettségű", mint a korábbi "core" számok, hiszen azokban még 20 százalék alatt volt a figyelembe nem vett termékek aránya. Kimarad például a nem feldolgozott élelmiszerek jelentős része, az energia, több más jelentős hatósági áras termék és szolgáltatás, valamint a saját tulajdonú lakásszolgáltatás.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.