Varsó továbbra is versenyben van

A biztos tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján az eddig elért haladás alapján reális célkitűzésnek minősítette, hogy 2002 végére lezárják a tárgyalásokat az élen járó jelöltekkel. Egyúttal cáfolta, hogy a jövő évi francia és német választások -- az agrárfejezet majdani kitárgyalása kapcsán -- lassíthatnak a folyamaton, és emlékeztetett, hogy a tárgyalási menetrendet nem határozhatják meg efféle nemzeti események.
Ha így volna, ez újabb feltételként lépne a képletbe, miközben az EU már korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy nem fog újabb feltételeket szabni a csatlakozási folyamat sikerre viteléhez -- mutatott rá. Egyúttal konkrétan az agrárfejezet kapcsán jelezte: a bizottság arra készül, hogy már a jövő évi spanyol elnökség első felében beterjessze a leendő közös álláspontra vonatkozó tervezetét.
Gunnar Lund svéd EU-nagykövet szerdai brüsszeli sajtóértekezletén "aggodalmat keltőnek" nevezte, hogy Lengyelország a félretett joganyagrészek számát tekintve immár hat fejezettel lemaradt az éllovas Magyarország és Ciprus mögött. Mint fogalmazott, jóllehet a fejezetszám csak mennyiségi oldalról ragadja meg a kérdést, a tárgyalások befejezéséhez mégiscsak a lezárt fejezeteken keresztül lehet közelíteni.
A bővítési biztos tegnap kérdésekre válaszolva igyekezett kisebbíteni a lengyel lemaradás jelentőségét. Verheugen elismerte, hogy a fejezetek számát tekintve Lund értékelése helytálló, ám úgy vélte, hogy más tényezőket is figyelembe kell venni. Utalt arra, hogy Lengyelország komoly haladást ért el számos fejezet esetében, amelyek alapján "gyors felzárkózásra" van kilátás, "talán már néhány héten belül", de mindenképpen az őszi "lengyelországi választások után". Egyúttal ismét leszögezte, hogy "nem lát okot", amiért Varsó ne lehetne ott az EU-hoz majdan elsőként csatlakozó országok között.
A "big bang" bővítési forgatókönyvről szólva Verheugen egyfelől emlékeztetett, hogy a már régebbről tárgyaló "luxembourgi hatok" együttesen 63 milliós népességet tesznek ki, míg a "helsinki hatok" közül egyelőre szóba jöhető négy tagjelölt (Szlovákia, Lettország, Litvánia és Málta) összesített lakossága 11-13 millió körül van. A különbség tehát nem annyira jelentős, mint amekkora figyelmet szentelnek neki -- mutatott rá, utalva arra is, hogy "nem lett volna értelme tárgyalásra hívni országokat", ha aztán eleve kizárják az utolérés esélyeit. A döntő úgyis az lesz, hogy egy bizonyos időhorizonton belül az egyes jelöltek milyen haladást érnek el.