BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vészesen nő a horvát hiány

Aggasztó mértékben nő a horvát költségvetés hiánya. Az állami kiadások felülmúlják, a privatizációs bevételek pedig nem érik el a tervezett szintet. Kormányzati körökben megoldásként azt javasolják, hogy az állam értékesítse a már magánosított vállalatokban meglévő kisebbségi részesedését.

A horvát költségvetés hiánya a január--áprilisi időszakban elérte a 3,6 milliárd kunát (421 millió dollár). Az adatok fényében egy kormánytisztviselő a 49,7 milliárd kunás költségvetés "technikai kiigazítását" valószínűsítette a Reutersnak nyilatkozva. Erre elsősorban azért lehet szükség, mert az idei évre remélt 8,5 milliárd kunás privatizációs bevételből eddig mindössze 66,8 millió folyt be.
A kormánynak emellett az idén kell visszafizetnie azt a 250 millió dolláros áthidaló hitelt, amelyet a Hrvatski Telekom távközlési szolgáltató értékesítésének első elhalasztásakor, tavaly vett fel. A hiányt eddig nagyrészt bel- és külföldi hitelfelvétellel finanszírozták, amelyek révén a tavaly év végi 2,23-ról 5,3 milliárdra emelkedett a rövid távú kunaadósság szintje.
A magánosítás idei évre tervezett bevételének több mint felét teszi ki a Hrvatski Telekom 21 százalékának értékesítéséből várt összeg. A vállalat privatizációját azonban a kormány határozatlan időre ismét elhalasztotta, miután tárgyalásokat kezdett a cég 35 százalékát 850 millió dollárért 1999-ben megvásárló Deutsche Telekommal. A német távközlési óriás 51 százalékra szeretné növelni részesedését.
Az elhúzódó tárgyalások a kifizetendő összeg mellett kiterjednek egy új távközlési törvényre, a Hrvatski Telekom monopóliumára a vezetékes szolgáltatások területén, valamint egy esetleges harmadik GSM-tender kiírására. Zágráb és a Deutsche Telekom -- egy hónapos szünetet követően -- a napokban vette fel újra a tárgyalások fonalát.
A kormány tendert írt ki két bank, a Dubrovacka és a Croatia közel 75 százalékának értékesítésére. A Croatia Osiguranje nevű vezető biztosító, illetve az adriai olajvezetéket működtető Janaf magánosítását is tervezi. Egy magát megnevezni nem kívánó privatizációs tisztviselő azonban úgy látja, hogy a kormány örülhet, ha jövőre befelyezi az idén értékesíteni tervezett cégek eladását. A folymat lelassulását ellenérdekelt lobbicsoportok tevékenységével magyarázza.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.