Bulgária lekörözte Magyarországot

Eddig Bulgária és Észtország jutott a végére azoknak formalitásoknak, amelyek a SAPARD-pénzek folyósításához elengedhetetlenek. Így mindenekelőtt befejeződött a projektek és pénzek kezelésével foglalkozó nemzeti SAPARD-ügynökség felállítása, úgyhogy néhány hét óta már az első kifizetések intézése is folyamatban van.
Bizottsági források szerint idén még további 5-6 kelet-európai jelölt ország juthat el idáig, ám a dolgok mai állása szerint viszonylag kicsi az esélye, hogy ugynez sikerülhet Magyarország, Románia és Szlovákia számára is. Mindhármuk elmaradásának alapvető oka az említett ügynökség akkreditálásának elhúzódása. Romániánál ennek magyarázatát egyebek között az ország méretében, a régiók jelentős számában látják, míg Magyarország kapcsán egy bizottsági tisztviselő késleltető tényezőként utalt arra, hogy a magyar kormány hosszabb időn át láthatóan nem tudta véglegesen tisztázni, mely hatóság felügyelete alatt, milyen hatásköri megosztással kívánja a megcélzott struktúrát véglegesíteni.
Az idei befutásra esélyes jelöltek közül hamarabb a pénzéhez juthat Litvánia és Lettország, míg Lengyelország valószínűleg csak az év vége felé kerül majd erre alkalmas helyzetbe. A többiek ügye "valahol a kettő között" rendeződhet -- közölték bizottsági részről. Egyúttal igyekezték kicsinyíteni annak jelentőségét, hogy egyes országok elmaradtak a többiekhez képest, illetve hogy 18 hónappal a program formális megkezdése után még mindig csak két jelölt volt képes hozzájutni az első kifizetésekhez. Hangoztatták, hogy valamennyi tagjelölt fontos jogalkotási és intézményépítési munkát teljesített az elmúlt egy évben, s hogy a SAPARD nem vethető össze más közösségi támogatási formákkal.
Az utóbbi kapcsán Franz Fischler agrárbiztos is emlékeztetett arra: a SAPARD-ügynökségek felállításának nem csupán annyi a tétje, hogy létrejöttük fizikailag lehetővé teszi az EU-pénzek becsatornázását, hanem az adott ország mindazon intézményi háttérnek is birtokába jut, amire a taggá válás után a lényegesen nagyobb pénzeket forgató közösségi segélyek kezeléséhez szüksége lesz. Bizottsági részről hangsúlyozzák, hogy a SAPARD az egyetlen olyan, nem tagországnak szánt segélyalap, amely decentralizált szervezeti modellben működik, s ahol a kifizetések ellenőrzése nem előzőleg történik -- miként az ma még fennáll az ISPA és a PHARE esettében --, hanem utólag, hasonlatosan a tagországokkal szemben alkalmazott gyakorlathoz.