Egyensúly és gyorsuló infláció áprilisig

Az élelmiszerárak emelkedtek leginkább az év első harmadában -- állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló értékelése. Míg a kiadási főcsoportok többségének éves rátája az első négy hónapban viszonylag állandó, az élelmiszereké a januári 13,8-ről március--áprilisban 16,3 százalékra emelkedett.
Az első négy hónap adatai alapján a fogyasztói árak 10,3 százalékkal haladták meg 2000 azonos időszakáét. Áprilisban ugyancsak 10,3 százalék volt a fogyasztói áremelkedés 12 havi értéke. Az Európai Unió tagországaiban áprilisban 2,6 százalékos volt a 12 havi fogyasztói áremelkedés mértéke, közel egy százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A CEFTA országok közül Csehországban és Szlovéniában élénkült, Lengyelországban és Szlovákiában mérséklődött az áremelkedések üteme az első negyedben.
Gyorsult az infláció. Az év első negyedében a 12 havi árindexek rendre nagyobb értéket adtak, mint egy évvel korábban. Némileg csökkent az ipari termelői és a fogyasztói árak emelkedése közti különbség.
Az ipari termelői árak 9,6 százalékkal haladták meg az elmúlt év azonos időszakáét. A belföldi értékesítési árak emelkedése -- noha lassult némileg -- 12,6 százalékos volt, jóval magasabb az exportértékesítésnél mért 6,9 százalékos árindexnél.
Továbbra is viszonylag magas volt a külkereskedelmi forgalom növekedése az első negyedévben, az export- és az importtermékek volumene egyaránt 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg hiánya az első három hónap adatai alapján 968 millió dollár, ez 105 millióval több, mint 2000-ben. Mind a kivitel, mind a behozatal növekedési üteme az első negyedév folyamán fokozatosan mérséklődött. Januárban még 26, februárban 16, márciusban már csak 3 százalékkal volt nagyobb a kivitel dollárértéke, mint az elmúlt évben.
Közelebb kerültek egymáshoz az export- és importárak. Ez a behozatali árak kisebb mértékű emelkedésének köszönhető.
Vesztett lendületéből az első negyedév folyamán az ipari termelés bővülése. Az esztendő első negyedét jellemző adat 10 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában mért. Egy éve még 21 százalékos fejlődést regisztrált a statisztika.
Az építőipar első negyedévi teljesítménye 7 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A március végi szerződésállomány az ágazat konjunkturális helyzetének további javulására utal, a teljes szerződésállomány 1,8-szerese a tavalyinak, és hasonló a helyzet a márciusban megkötött új szerződések alapján is.
Folytatódott a mezőgazdasági termékek felvásárlásának visszaesése. Az első három hónapban 6,5 százalékkal kevesebb terméket vásároltak fel, mint 2000 azonos időszaka alatt.
A versenyszférában foglalkoztatottak bruttó havi 94 800, a költségvetési szerveknél alkalmazottak átlagosan 91 300 forintot kerestek. A reálkeresetek a vállalkozásoknál 5,5, a költségvetésben 1,8 százalékal emelkedtek, nemzetgazdasági átlagban 4,4 százalékos volt a reálkeresetek bővülése a KSH adatai alapján.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó havi átlagkeresete az első negyedévben 93 600 forint volt, 16,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 15,2 százalékkal, 59 800 forintra emelkedett. Mind a bruttó, mind a nettó keresetek emelkedése meghaladta a múlt évit.
A foglalkoztatottak létszáma az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékkal, 54 ezer fővel emelkedett, miközben a munkanélkülieké 10,4 százalékkal, 28 ezer fővel csökkent. Az első negyedévi munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,7-ről 6 százalékra mérséklődött. A legintenzívebb foglalkoztatásbővülést a Dél-Alföldön regisztrálták.
A folyó fizetési mérleg az első három hónapot 316 millió dolláros hiánnyal zárta, ez 40 millióval kevesebb, mint a tavalyinál.